Idézném neked az MSZ 172/1-1986. számú szabvány ide vonatkozó fejezetét. Azért ezt a már hatályon kívül helyezett szabványt, mert szerintem a mai napig egyértelműbb, mint az MSZ HD 60364.
1.2.4.1. Nullázás (TN-rendszer): az érintésvédelemnek az a megoldása, amelynél a tápláló rendszernek közvetlenül földelt üzemi vezetője van, és ez illetve a róla fémes csatlakoztatással leágaztatott vezetőt kötik az érintésvédelemmel ellátott villamos szerkezetek testére védővezetőként.
1. A közvetlenül földelt üzemi vezető a többfázisú rendszerekben általában a nullavezetó (innen a "nullázás" elnevezés), egyfázisú vagy egyenáramú rendszerekben a középvezető. Bizonyos többletkövetelmények teljesítése esetén viszont nincs akadály annak sem, hogy a közvetlenül földelt, más üzemi vezetőt ("szélső vezetőt", "pólusvezetőt" vagy fázisvezetőt") alkalmazzák "nullázás" céljára.
2. Az IEC TN elnevezésében szereplő első betű a rendszer tápponti földelését (T: térre - közvetlen földelés), a második betű a testre kötött védővezetőt (N: nullavezető) jelöli.
3. Az IEC ezen kívül megkülönbözteti:
- a TM-C rendszert, amelyben az üzemi nullavezetó közös (C: common) a védővezetővel
- a TN-S rendszert, amelyben az üzemi nullavezetőt a hálózat teljes hosszában szétválasztják (S: separated) a védővezetőtől és
- a TN-C-S rendszert, amelyben a védővezető a hálózat egy részén közös, más részén el van választva az üzemi nullavezetőtől. A hazai szabvány ezt a megkülönböztetést nem alkalmazza. Hazai nullázott hálózataink túlnyomó része a felosztás szerint TN-C-S rendszernek minősülne.
4. A KLÉSZ", illetve korábban az Érintésvédelmi Rendszabály a hatálya alá tartozó kommunális épületekben az olyan nullázást, amelynél az épület egyenpotenciálra hozó hálózata (ÉPH) össze van kötve a nullavezetővel, nullavezetővel egyesített földelőhálózatnak (NEFH) nevezi.