Kiragadok pár példát, hogy ez így általánosságban miért igaz:
285. § (1) A munkavállaló és a munkáltató a munkaviszonyból vagy az e törvényből származó, a szakszervezet, az üzemi tanács az e törvényből vagy kollektív szerződésből, vagy üzemi megállapodásból származó igényét bíróság előtt érvényesítheti.
(2) * A munkáltató - az (1) bekezdéstől eltérően - a munkavállalóval szemben a munkaviszonnyal összefüggő és a kötelező legkisebb munkabér [153. § (1) bekezdés a) pont] háromszorosának összegét meg nem haladó igényét fizetési felszólítással is érvényesítheti. A fizetési felszólítást írásba kell foglalni.
287. § (1) A keresetlevelet a munkáltatói jognyilatkozat közlésétől számított harminc napon belül kell előterjeszteni
a) az egyoldalú munkaszerződés-módosítással,
b) a munkaviszony megszüntetésének jogellenességével,
c) a munkavállaló kötelezettségszegése miatt alkalmazott jogkövetkezménnyel,
d) a fizetési felszólítással
(2) * A munkavállaló
a) 40. § szerinti felmondásával, vagy
b) 78. § szerinti azonnali hatályú felmondásával
kapcsolatos igény az elévülési időn belül érvényesíthető. (értsd: 286. § (1) A munkajogi igény három év alatt évül el.)
Mindenkinek azt ajánlom, hogy vitás kérdés esetén keressen fel egy munkajogászt, 15 - 20.000 Ft Budapesten
a konzultációs díj, a profi a szerződés és a körülmények áttekintése után azonnal tudja, hogy
milyen lehetőségeid és kötelezettségeid vannak.
Perekre jár, így veled ellentétben ismeri a birói gyakorlatot.
Ennél nagyságrendekkel többet veszíthetsz, ha a törvények ismerete nélkül cselekszel.