( n.balazs | 2019. 02. 11., h – 00:44 )

+100 néhány kiegészítéssel
Én nagyon régóta sportból is elmegyek interjúkra, jelentkezek állásokra. Így nem csak rutint szerez az ember, hanem fel tudja mérni valamennyire a saját értékét is. A rutinba sok tényező mellett beletartozik, hogy 1-1,5 óra alatt kiismerd a céget, a leendő főnöködet. Gyakran előfordult, hogy már az interjú 10. percében úgy döntöttem, hogy semmi esetre se akarok ennél a cégnél dolgozni. Ezért a továbbiakban olyan irányba vittem az interjút, hogy én se jussak az ő eszükbe. Tudom, gonosz vagyok. :)

Az emberi jellem egy nagyon furcsa tényező. Munkahelyen meg aztán főleg. A jó főnökökön rengeteg múlik. Mondjuk a 4 hónap, 8 hónap az elég rövidnek tűnik. Nekem a legrövidebb ilyen az 6 hónap volt. Itt már az interjú során fel kellett volna tűnnie a jövőbeli problémáknak, az ember nem lehet mindig kellően előrelátó.
Jó tanács: mindig figyeld meg alaposan a wc-t, ha lehetséges. Ha rumli van, kicsi, nincs kéztörlő, kézmosó, szűk stb., akkor villanjon fel a sárga lámpa. Nézz be a leendő helyedre is, ismerkedj meg valamennyire a leendő kollégákkal. Ha nem szimpatikus a hely, nem tetszik a környezet, akkor ne menj oda.

A fizetésemelés sajnos tény. Én minden váltásomnál tudtam növelni. Sajnos a cégeknél nem igazán van kultúrája a fizetésemelésnek, munkaszerződés közös megtárgyalásának. Legtöbbször jó esetben is az év elején az ember elé teszik az új verziót és "írd alá".

A másik tényező, hogy előfordulhatnak projektmunkák, az ember dolgozhat több munkakörben is egyszerre, amelyeket feltüntethet az önéletrajzában. Nincs ezzel semmi gond, simán el lehet magyarázni, hogy mondjuk egyiknél sima alkalmazott volt, a többit pedig vállalkozóként csinálta.

A fejlődés sok helyen hiányzik. 5-10-15 éve ugyanazt végzik, ugyanazokkal az eszközökkel, megújulásra képtelenek. Egy váltásnál meg koppan az illető, mert nem piacképes a tudása.