( Raynes | 2018. 12. 28., p – 16:33 )

A 3 bit MLC-nek ne dőljetek be, ez a Samsung marketingeseinek a trükkje. Olyan, hogy 3 bit MLC nem létezik, azt úgy hívják hivatalosan, hogy TLC. Ennyi erővel a QLC-t is hívhatjuk 4 bit MLC-nek, meg az MLC-t 2 bit SLC-nek. Vicc az egész. Egyszerűen az MLC jobban hangzik a marketinganyagokban, és 10 emberből 9 simán elhiszi, hogy valódi MLC-t vesz.

A Samsung Pro meghajtókon viszont valóban MLC van. Nem csak írásterhelhetőségük magasabb, de az MLC NAND gyorsabb is, mivel a vezérlőnek csak négy feszültségszintet kell kiolvasni, emiatt kevesebb cache-elést igényel, meg nem esik be a sebessége, konzisztensen tudja tartani az SSD az egész felületén, belassulások nélkül. TLC-nél már 8-at, QLC-nél már 16 feszültségszint van, és egyre nehezebb a vezérlőnek hibátlanul kiolvasni, egyre komolyabb hibajavító mechanizmusok kellenek.

Persze a megbízhatóságot nem mindig a magas írásterhelhetőség jelenti, a legtöbb SSD-ben a vezérlő megy tönkre, akkor is, ha keveset írtál a NAND-ra, és még lenne bennük újraírási lehetőség.

Azzal viszont egyetértek, hogy a Samsung 840 EVO-t nem kéne ekézni, egyrészt a maga korában is olcsóbb meghajtó volt, másrészt túl is teljesítette a specifikációt, 4-5 év alatt szerintem visszahozta az árát. A Samsungok általában jó vételek, egy kivétel volt, ami nagyon szar, és sorra feküdtek ki, az a sima 840-es (tehát nem a 840 EVO, meg 840 Pro). A többi SSD-jük eddig még mindig jó vétel volt.

No keyboard detected... Press F1 to run the SETUP