( zz7 | 2018. 10. 18., cs – 06:29 )

Anélkül hogy egyelőre bele mennék technikai részletkérdésekbe, a következőre próbálnék rávilágítani.
A kép és hangminőségi kérdéseket két mondhatni teljesen ellentétes irányból lehet megközelíteni, értelmezni.
Az egyik a műszaki indítás. Amikor leginkább arról van szó hogy tájékozódunk a műszaki irányokból, majd eldöntjük ezen ismeretekből hogy eleve hol egyáltalán nem lehet probléma és onnantól azzal a kérdéskörrel nem foglalkozunk mert úgyis hibátlan. Így volt valamikor a CD lemez megjelenésével is az elején, az audio CD hangminősége hibátlan tézisekkel, műszaki indoklásokkal. Aztán később persze sok minden kiderült róla, hogy azért mégse. De lehetne még sok hasonló példát hozni.
Aztán van a történet másik oldala, amikor az ember elsősorban megtapasztal dolgokat, különbségeket, hibákat esetleg és onnan indulva kezdi keresni a műszaki okokat. Erre is lehet sok példát hozni, már annak aki eleget tapasztalt már. És persze innen indulva is elviheti magát az ember az erdőbe.

Szóval mindezeket figyelembe véve én valószínűleg kevésbé fogok neked műszaki indokokkal, magyarázatokkal szolgálni hogy két digitális kimenet ugyanarra a monitorra kötve miért is adhat különböző minőségű képet. Legfeljebb találgathatok olyanokat például hogy a környezeti zajok vétele és befolyása a chipek működésére, a tápáramok stabilitási problémái, különbségei és annak jelre gyakorolt hatása, időzítési anomáliák mindezek miatt is stb. Ebbe is bele lehetne menni. De van egyszerűbb módja is az igazolásnak, amikor az ember gyakorlatban demonstrálja hogy van eltérés és az a technika lehet hogy elméletben igen, de a gyakorlati megvalósításokban az egyéb körülmények miatt már nem.

Szerintem a célgépek cél média chipjeiben jobban működő videó felskálázás lehet mint amiket egy általános processzorral szoftveresen meg lehet csinálni.
Hol van például egy VLC média lejátszóban videó felskálázás?