Ugyanakkor az olyan struktúráknál ahol a hatékonyság fontos (pl vállalatoknál) valahogy mégsem a vitassuk meg, szavazzuk meg a bevett irányítási módszer ;-)
Igazából nincsenek olyan érveim, amivel meg tudok valakit győzni, ha éppen mást gondol. Sőt szerintem ez nem így működik...de ez most megint messzire vinne. Szóval csak arra vállalkozom, h megpróbálom közölni, ami a fejemben van - a tőlem telhető precizitással:
Az a jelenség h legtöbbünk számára a "hatalom" szó negatív érzelmi kontextusban van jelen, abból ered, h nem legitim, hanem bitorolt hatalommal kerülünk kontaktusba. A legitim hatalom esetében az uralkodó uralkodik, a bitorolt hatalom esetében az uralkodón a sötét erők uralkodnak. Kérdés vajon tud-e pozitív összefüggésben gondolni a hatalomra a mai kor embere? És nyilvánvalóan nem arra profán sületlenségre célzok, hogy az illető azon ábrándozik, hogy majd ő bitorolja a hatalmat mások felett. Régi kép: egy magyar parasztház belseje; döngölt padló; puritán berendezés; használati tárgyak; a falon Ferenc Jóska portréja - döbbenet, szívbe markoló. A hatalom originálisan pozitív - ennek tudása látszik elveszettnek, de szerintem legbelül mindenki érzi, h így van. Persze lehet mondani, h ez nem egyéb, mint egy romantikus ábránd - mit kezdjünk vele a gyakorlatban?