Dicséretes hozzáállás, hogy a határterületeket is oktassuk.
- Mivel a mesterséges intelligencia úgyis egyre nagyobb szerepet kap, ne csak a keresőalgoritmusokat tanítsuk, hanem menjünk végig a teljes AIMA könyvön! Legyen tananyag a tervezés és hasznosságelmélet, a bizonytalanság kezelése, a valószínűségi következtetés, a gépi tanulás, a mélytanulás, a természetes nyelvi feldolgozás és a robotika is.
- Ha már hálózatokról van szó, akkor ne a Cisco anyagot tanítsuk, hanem az ezt megalapozó információ és kódoláselméletet, a különféle hibajavító kódokat. Ha már kódolunk, akkor nem maradhat ki a kriptográgfia sem, de ne csak az RSA kerüljön látóképbe, hanem az elliptikus görbék és a rajtuk alapuló különféle titkosító módszerek is. Habár itt már meg lehetne állni, de miért hagyná ki valaki a poszt-kvantum módszereket, amelyekre mindenképpen szükség lesz, ha valaki előáll a kvantum számítógéppel, és P=NP bekövetkezik? De lássunk pár alkalmazást is, elektronikus szavazások, elektronikus választások, elektronikus vásárlás, vagy a feljövő blockchain technológia, ami rendesen felforgathatja a gazdasági szerepeket.
- Ha már gazdaság, akkor egy félévnyi gazdasági képzés semmire sem elég, ennek is a többszöröse kellene!
- Mivel a fejlesztett eszközök, szoftverek egy társadalomban üzemelnek, nem lehet csak úgy felhasználói felületet tervezni, mindenképpen végezzen el az a mérnök pár évnyi pszichológia kurzust is, hogy a felhasználók ne az ő felmenőit emlegessék nap mint nap!
- A GDPR idején nem árt tisztában lenni a joggal, és nem csak a szoftverjogokról beszéljünk, kerüljön szóba mindenképp a társasági jog, meg a munkajog is!
- Annyi szemét kerül ki a programozók keze alól, tanulja már meg normálisan a formális módszereket, mellyel be tudja bizonyítani, hogy jól dolgozott, és az általa írt program hibátlan!
- Végül egy kis szakma: az ötvenes évek óta több ezer programnyelv létrejött, amiből jó százat még most is használnak. Hogy végezhetne egy mérnök, ha nem tanulná meg az összest? Meg van az esélye, hogy olyan cégnél kap állást, ahol ezek egyikét használják! (APL, Cobol, PL1... Higgyük el, jól meg lehet élni bármelyikből, maximum távmunkában!)
Azt hiszem, hogy a listát még elég hosszan tudnám folytatni. Nincs más, mint mindezt belapátolni 3 illetve 3,5 évbe. A jelenlegi, korábbihoz redukált tananyag is megfekszi a többség gyomrát, ritka az, aki időben végez.
Látom, hogy pár mérnökinformatikus diákom sokat szenved programozásnál, mert nem tanult formális nyelveket, s így elemzőt nem hogy megírni, de használatba venni sem tud (pedig az lenne a szakdolgozatának a lelke). Igaz, a PTI-sek tanulnak ilyet, de gyakran ők sem tudnak vele mit kezdeni. Ennek ellenére nem lobbiztam, hogy kerüljön be ez is a tananyagba. Jobb esetben útba tudom igazítani a diákot, és ha van benne hajlandóság, kis irányítással megtanulja.
A sok-sok szakismeret mellett az egyetemen egy dolgot kell megtanulni (vagy éppen megtanítani), hogy bármilyen dolgot képesek legyenek önállóan megtanulni! Ha ezt nem sikerül elérni, akkor taníthatunk az egyetemen bármit, az nem lesz elég, az életben úgyis kell más is.