Lehet, hogy a drog tényleges fogyasztása még közösségben kezdődik, de ha az alany "elszállt" legtöbbször nem jönnek össze az építőjellegű, a személyiség fejlődése szempontjából hasznos beszélgetések, legalább amíg a hatás tart. (A kommunák világa sem a társadalmi szempontból hasznos teljesítmények gyakori szülőhelye volt. Ginsberg-et meg most hagyjuk, tutira nem sokan olvassák.)
Az alkohol hatása alatt, - ha valaki visszafogottan fogyaszt, - figyelve az alkohol "leszívási" görbéjére - simán lehet, hogy nem zavarja az értelmes, akár "egészéjszakás" kommunikációt sem.
Rekreációs hatásról, pedig leginkább a pszichiátria ellenőrzése mellett felírt szereknél beszélhetünk, nem az "utcán át" érkezőnél. (Az a gyógyítás világa, akinek erre szüksége van, megkaphatja receptre.)
Ha egyedüli fogyasztást vesszük elő, akkor magától értetődik, nem lehet közösségi funkcióról beszélni. De pont az a lényeg, hogy a szórakozás-élvezet szempontjából való alkoholfogyasztásra nem jellemző a magányos példa. (Ha az elterjedt magyar fogyasztási szokásokat nézzük, akkor nem zugivással fogy el a magyar, éves, csecsemőkre is statisztikázott alkoholmennyiség. (A zugivásra, egyedüli drogfogyasztásra nincsen korrekt statisztika, már csak a lényege miat sem lehet hitelesen, azért "zug". (31 % = :D ) (Bár lehet a drogfogyasztónak, v. alkohlistának bemondása alapján statisztikázni. Esetleg reprezentatív minta alapján elvégezve, a statisztikusok önámítása, semmit nem ér.)
Ismertem az alkoholfogyasztás hatására kialakuló erőszakos magatartásmódot, (pl. apámnál, bár már régen elhunyt..,) de a lakóhelyem vonzáskörzetében extrém példaként lehet említeni Őt, sokkal többen voltak, akik ha sokat ittak, elálmosodtak tőle és reggelre kialudták a mámort. Kezdhették normálisan a napot munkával vagy folytathatták, ahogyan tetszik.
Az a baj, hogy a szakértők csak a jéghegy "legélesebb csúcsaival" találkoznak és abból vonnak le következtetéseket a "víz alatti helyzetre". Lent csak feltételezések vannak. Sokan kíválóan megfelelnek még enyhe alkoholfüggöség mellett is a társadalmi szerepeiknek, egész életükben. (Minden alkoholos agresszív, kötekedése ellenére, apám is, egész életét végigdolgozta, normálisan megfelelve a munkát végzők elvárható általános teljesítményszintjének, sőt a szakmájában magasabb szinten alkotott mint az átlag. Hozzáteszem, alkoholos "démonjaival" estétől reggelig küzdött, soha nem ivott napközben.)