Kötelezővé tenném a magyar nyelv használatának lehetőségét törvényi úton a munkahelyen. Mint ahogyan a dohányzás tiltása, ez is megoldható. Azt nyerném vele, hogy bátran mehetne állásinterjúra bennszülött magyar ember, aki az anyanyelvén óhajtana kommunikálni. Tudom, végrehajthatatlan, mert nem fogják megmondani, miért nem őt választották, mint ahogyan a cigánynak sem mondják meg, miért volt alkalmasabb az, akit végül felvettek.
Az érték? Nekem nem mindegy, hogy Magyarországon otthon érzem magam, vagy már most kezd honvágyam lenni, miközben nem tudom megtalálni a hazámat, mert egyre inkább elveszik tőlem. Ami a sok okos embert illeti, közgazdászokat ne nevezzünk okosnak, ők többnyire csak okoskodnak, s bajt hoznak a világra. Az okos valami egészen más. Természettudományokban jártas embert nevezhetünk okosnak.
De miért kell ezt ennyire hangoztatni?
Ez az, amit képtelen megérteni a magyarországi balliberális oldal. Azért veszítenek vaskosan, mert nem értik, hogy az embereknek érzelmi, lelki szükségleteik is vannak, nem csak anyagi, testi igényeik. Teszem azt, sokan vállalják a néhány százalékkal alacsonyabb fizetést, ha cserébe emberséges, stresszmentes a munkahely, jók a munkakörülmények. Ez vonatkozik az állam managelésére. Sokan nem értik, hogy miért húny szemet sok szavazó az eredeti tőkefelhalmozás felett. Egyszerű. Azért, mert vannak sokkal fontosabb szempontok ennél.
Az előbbi bekezdés magyarázat volt. Azt akartam vele mondani, az érzelmi kérdések legalább ugyanolyan fontosságúak, mint a racionálisak. Ne tagadjuk meg ezeket magunktól, mert hiányos lesz az életünk!
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE