Az egyenlőre-egyelőre viszonylatodat én sem értem.
Rengetegen nem tudják, hogy a pillanatnyilag, jelenleg értelmű szó, amit keresnek: egyelőre - volt, aki el se hitte, hogy ilyen szó létezik.
Olyat még nem láttam, hogy valaki az egyenlőre helyén egyelőrét bakizott volna.
Ami a -ban/-ben csonkolódását illeti, számomra éveken át tartó gyerekkori traumát jelentett, aztán volt 1-2 évtizednyi béke, és úgy tíz éve nekilendült: ahogy mondod, korra, nemre és diplomák számára való tekintet nélkül lopják az n-eket. Nem értem, hogy miért. Ha a sógorom tenné (nem teszi), aki Rátonyi Róbert tempójával hadar, hogy a saját gondolati sebességével kommunikáljon, aszondanám, hogy oké, nem fér bele a rövid életbe minden hang, de amikor két ráérős öööözés között babézik valaki, akinek súlyos papírjai vannak arról, hogy tud magyarul, akkor villogni kezdenek a kérdőjelek.