Azért ha megnézzük, változik a magyar nyelvtan is, és sokszor nem jó irányba. Az idö meg eldönti, hogy mi életképes, és mi nem. Itt nem lebetonozott dolgokról van szó. A nyelvtan betartásához minimum társadalmi többség kell, ha ez elkezd valamit egyénileg átalakítani, használni, simán beépülhet a nyelvtanba, vagy éppen kitörlödhet onnét. De ez nem azt jelenti, hogy mindennek van/lenne létjogosultsága.
Ès igen, sajnos egy bizonyos társadalmi réteg azon "dolgozik", hogy megölje a nyelvet az igénytelenségével, butaságával.
Nyelvtan, nyelvtanulás:
Èrdekes, de gyermekkorban az embert nem érdekli a nyelvtan. Ùgy tanulja meg a nyelveket, hogy mintákat gyüjt, amik egy nap összeállnak. Késöbb, idösebb korban aztán ezt körbe lehet venni a szabályrendszerrel, tudatosítani, hogy mit miért úgy használunk, ahogy.
Fentiekböl kiindulva, nálam pl. bejött idegen nyelv tanulásnál ugyanez a módszer. Nem a ragozást, nyelvtant tanultam meg, hanem élethelyzetek alapján jellemzö kommunikációs formákat. Aki tudatosan használja a nyelvet, és nem ösztönösen, az sosem fog anyanyelvi szinten társalogni.
Amikor már müködik a kommunikáció -akár hibásan is- akkor lehet erösíteni a nyelvtani összefüggésekkel.
Aki azzal kezdi a nyelvtanulást pl. hogy
ich bin / du bist / usw...
az sosem fog idegen nyelvet beszélni.
--
robyboy