Két különböző dologról beszélünk. A segély lószarra sem elég és ugyanúgy megveszi belőle a cigit, a piát, meg a dinnyés mergát.
Arról van szó, hogy azokat a javakat nem szabadna tőkésíteni, amik a létminimumhoz szükségesek. A létminimumba beleérthetjük a tankötelezettség időtartamára érvényes oktatást, ahogy a vanmitennihez szükséges ételt, a vanmitinnihez szükséges vizet, italt. Tudományos módszerekkel meg lehet állapítani, hogy mennyi kalóriára, vitaminra stb. van szüksége egy emberi szervezetnek és ez alapján mindenkinek kell, hogy járjanak a javak.
Ha én kivonok a magyar gazdaságból egycsilliárd forintot, lehet, hogy százezer ember éhenhal, szomjanhal, megfagy stb. Tehát gyakorlatilag én, ha pénzmogul vagyok, büntetlenül játszadozhatok emberek életével, mint valami diktátor. Ez a része nincs rendben. Az, hogy tiniéknek nem lesz okostelefonjuk, nyuszómuszóéknak nem lesz a babuci mellé új, hitelből vett kocsi, nem érdekel. Mivel nem is kell nekik ahhoz, hogy életben maradjanak. Ha kell nekik, majd szíveskednek magánszektorba elmenni dolgozni és jól gazdálkodni.