"Ki dönti el, hogy mi a csalás és mi nem?"
A törvényhozó.
Magyarországon nagyon rossz helyzetben vannak az ügyfelek.
Nagyon pici a határ Bróker Marcsi és random pedálgép OTP banki hitelügyintéző között.
Más országban más törvényi szabályozás mellett szinte biztosan bedőlt volna néhány bank ilyen szintű felelőtlenség mellett mint ami devizahitelekkel ment Magyarországon.
Amerikában is kesztyűs kézzel bánik a politika a pénzintézetekkel. De legalább a banki ügyfelek egyenlőbben állnak a bankokkal szemben jogilag.
"Na, a BTC miért nem csalás?"
Nem csalás mert Bróker Marcsival szemben semmit nem ígér. Abban nem lehetsz biztos, hogy mennyi lesz holnap a BTC értéke. De abban biztos lehetsz, hogy ami a pénztárcádban van az valóban ott is van.
Questor sem az első volt amely értékes papírokat hazudott az ügyfeleinek, itt állampapírt, valójában pedig wc papírt kaptak.
Ez a probléma az arannyal is. Ígérhet mindenféle biztonságot egy arany alapkezelő, de az ügyfelük soha nem lehet biztos abban, hogy a papírjai mögött valóban ott van az állítólagos arany. Befektetési aranytömb vásárlásánál pedig a valós aranytartalom lehet buktató. Jó szakértőnek kell lenni ahhoz, hogy biztosan ki lehessen jelenteni az asztalra tett aranytömbökről, hogy annyi az arany-tartalmuk mint amit állítanak róluk.