( _Franko_ | 2018. 01. 30., k – 21:13 )

Egyrészt mi köze például a nitritnek és a nitrátnak a halfogyasztáshoz? Vagy a vas és mangán szennyeződésnek?

Másrészt errefelé a talajvízben az arzén nem szerves formában van, mint a tengeri élőlényekben (arzeno-betain, arzeno-kolin, stb.), hanem szervetlen formában, aminek teljesen más a hatásmechanizmusa és a határértéke. Tudod, olyan ez, mint a tiszta klórt és a nátrium-kloridot egy kalap alá vennéd a klór határértékének meghatározásakor.