Ez teny, es sokat gondolkozom rajta en is. Nem biztos, hogy jot tesz. De azert azt is figyelembe kell venni, hogy a tarsadalom egy jelentos (bar nem tobbsegi) resze introvert. Azaz a tarsasag, a real-time interakcio lefarasztja. Azert oket (minket) belekenyszeriteni egy extrovertalt, allandoan porgo, allandoan beszelgeto vilagba nem feltetlen szerencses.
Egyszer probaltam huzamosabb ideig extrovertaltkent mukodni, nem tett jot se nekem, se a kornyezetemnek.
Ha elfogadjuk, hogy vannak emberek, akik igenylik a tarsasagot, de mertekkel, akkor miert baj az, hogy ezen emberek inkabb egy kotetlenebb, nyugalmasabb, kevesebb interaktivitast igenylo helyrol szerzik be a napi intellektualis adagjukat?
Es itt az intellektualist barkire ertem, igenyszinttol fuggoen ugye, de mindenfele szarkazmustol mentesen.
Szerk: a kocsmas peldahoz. Angol haverral allandoan telefonozunk ivas kozben. Megmutatjuk egymasnak, amit a masik esetleg nem ismer. Peldaul ma meseltem neki, hogy el akarok jarni ijaszkodni, raterelodott az ijakra a szo, ugyhogy mutattam neki magyar ijat, hogy en milyet szeretnek. Na ezt elmagyarazni elmeny lett volna, de igy rogton ertette mire gondolok :)