Sok éve, valamikor a 2000-es évek elején elmentem interjúzni egy céghez. A cég tetszett, lelkes voltam, szívesen csináltam volna, pedig területi képviselőt kerestek. Az interjú elég érdekes volt, CV alapján kiválogattak 4 embert, és beültettek minket egyszere a nagyfőnökhöz. Elég "érdekes" helyzet volt, de különösebben nem izgatott. Végül ketten maradtunk, tudtam, ki volt a másik.
Aztán telefonon közölték, hogy habár én tetszettem a főnökségnek legjobban, de a másik jelöltet választják. Ezzel eddig semmi gond nincs, kérdeztem, hogy miért mégis, mit csináltam rosszul? Erre nem kaptam választ.
De utólag összeállt, hogy az egész csak parasztvakítás volt, az egész arra ment, ki, hogy ki hajlandó a legkevesebb pénzért a belét kihajtani. És nem én voltam az. Akkor nagyon bántott a dolog, de aztán találtam mást, és el is felejetettem ezt a céget. Az is fura volt, hogy habár egy német cég magyar leánycége volt, a magyar leánycég Bt.-ként volt bejegyezve. Mikor erre rákérdeztem a miértre, akkor csak mellébeszélés volt, tehát valami nem volt kerek.
Eltelt 3 hónap, csörögött a telefonom. A vonal túl végén a főnök titkárnője, hogy akkor örömmel értesítenek, hogy engem válaszottak. WTF?!?!? 3 hónapja beszéltünk, de ezt a titkárnő nyilván elfelejtette. Mondta menjek be, szeretettel várnak hogy megbeszéljük a részleteket. ööööö...
Csókolom, és mi van azzal, hogy 3 hónapja nem engem választottak? Hátöööö... Sajnos nem vált be a másik jelölt, ezért rám esett a választásuk.
Ekkor elmosolyodtam, megköszöntem, hogy gondoltak rám, és közöltem, hogy a jelenlegi helyemen már a véglegesítésemet tervezik. És közben azt gondoltam magamban, hogy "elmentek ti a szerelmi szabadfoglalkozást folytató édesanyátokba!!!" (nem IT-s cég volt, hanem építőipari termékeket forgalmaztak)