( uzsolt | 2017. 06. 07., sze – 20:16 )

Ha ilyen bonyolult egy programból kilépni, akkor az a program szarul van megírva.

Nem feltétlen. Más logikával működik, mint a legtöbb szerkesztő, és ezzel a logikával teljesen magától értetődő ez a kifacsarodott(nak tűnő) kilépési mód. Ha csak a kész megoldást látod ((Esc):q), anélkül, hogy nem ismered a program elvét, akkor ez hasraütésszerű "kombinációnak" tűnik (na jó, az Esc magyarázható, a q is (quit), de miért kell őket kettősponttal elválasztani, sőt, egyáltalán miért kell mindkettő...). Viszont könnyű megérteni, mi miért kell, csak egy kis akaraterő szükséges:

  1. esc - kilépés az insert (azaz amit pötyögsz, az megjelenik a "fájlban") módból
  2. : - parancs mód (kb. az, mintha belépnél a menürendszerbe, akkor is az "a" betű megnyomása nem egy "a" betű megjelenését eredményezi a kurzornál, hanem egy almenü vagy menüpont aktiválását)
  3. q - quit (amit menürendszeres módban is lehet hotkey segítségével meghívni)

A más logika nem feltétlen logikátlant jelent, hanem más megközelítést. Hogy ez jobb vagy rosszabb, szubjektív. Van olyan, akit a sírba kerget (és azon túl is), és van olyan, akinek jobban megfelel.
Hasonló példaként hoztam (amit aztán teljesen félreértettek) az ablakkezelők (mondjuk) kétféle fő csoportját: az elterjedtebb float és a kevésbé elterjedt tiling-ot. Másféleképpen közelítik meg az ablakkezelést, valakinek az előbbi, valakinek az utóbbi jön be (és valakinek egyik sem). Ettől még nem lesz az egyik jobb és a másik rosszabb.

Tudtommal senki sem kötelez senkit, hogy vi-szerű szerkesztőt használjon. Aki várhatólag kerül(het) olyan helyzetbe, hogy szükséges vi-szerűt használnia (mivel nincs más), akkor alapszinten érdemes megtanulnia (megismernie) - viszont szeretnie továbbra sem kell.