És legalább nem ordítoznak, és nem zavarnak mást mindezzel.
Úgy gondolom, a néma csöndben messzendzselünk ill. az ordítva kommunikálunk között vannak átmenetek, legalábbis hangerőt tekintve.
Bő 10 éve én is rendszeresen tömegközlekedtem két város között, ekkor még nemigen voltak ilyen készülékek, mégse volt ordibálás. Volt egy alapmoraj, az egymás mellett ülő ismerősök (vagy akár ismeretlenek) egymással beszélgettek. Manapság inkább néma csönd van, mert az utasok nagy része belemerül a saját kis világába.