( _Franko_ | 2017. 04. 04., k – 07:43 )

Pont ezért kellenek a _komplementer_ erőművek, hogy kiegészítsék a megújulók által termelt energiát arra a szintre, ami éppen kell a piacon. Ha vannak a hálózatodon 0 és 100 százalék között termelő olcsó megújulók és 0 és 100 százalék között szabályozható komplementer erőműveid, akkor mindig tudsz egy olyan mixet előállítani, aminek 100 százalékos a kihozatala viszont megújuló a prioritás. Ha van x százaléknyi alaperőműved a rendszerben, akkor 100-x százalékig tudsz megújulót tenni a rendszerbe és úgy jársz, mint a franciák, akik erősen szívnak ez miatt.

"Ilyenkor begyújtják a gáz- és szénerőműveket, esetleg kijjebb húzzák a fékező rudakat az atomerőművekben és szépen lekövetik a változást."

Igen, a gáz- és szénerőművek például komplementer erőművek.

Az atomerőművek viszont nem szabályozhatóak ilyen módon, túl lassan reagálnak. A paksi blokkok például évente maximum 200 kis teljesítményváltozásra vannak tervezve technikailag, gazdaságilag pedig nulla darab teljesítményváltozásra. Nem tudsz napi ritmusban se menetrendet követni, nemhogy komplementer módban követni az igényeket.

"A német gazdaság/gazdagság ki tudja heverni egy esetleges évtizedes tévút következményeit. A magyar nem."

Ezért aztán tegyünk ide nulla százalékos önerővel devizahitelből egy múlt századi technológiával felépített atomerőművet úgy, hogy a réginek a lebontására sincs pénz. Mindezt az energetikai forradalom közepén, amikor mennek lefelé az energiaárak a megújulókat tekintve és már most olcsóbban termelnek, mint amennyiért az új paksi blokkok fognak? Ha meg a németeknek bejön a számítása, akkor szopunk. Nem kicsit, nagyon. De legalább itt lesz egy élettartamának a végén járó atomerőmű, egy félkész atomerőmű, ami után fizetni kell 30 évig és alig lesz megújuló, mert kvázi törvényileg be vannak tiltva. Valódi sikersztorinak néz ki.