"Mi a helyzet azokkal, akik nem tehetik meg, hogy szalmaházat építenek, meg hulladékot komposztálnak, mert nincs mérnöki fizetésük és kénytelenek évekig, vagy évtizedekig albérletben tengődni? Ők oké, hogy gyűjthetnek szelektíven és minimalizálhatják a kommunális hulladékukat, de nem tudják olyan nagyságrendekkel csökkenteni a hulladékukat, mint te."
Tudják. Akarni kell. Fel kell adni kényelmes dolgokat. Csak sokkal egyszerűbb jelentéktelen apróságokat megtenni, aztán nyugodtan hátradőlni, hogy lám, ma is tettem valamit. Nem, lófaszt se tettél.
"Azzal is gigawattokat spórolt meg, ami sokkal jobb, mintha nem spórolta volna meg."
Így van, ha egymillió túlsúlyos ember naponta fut 100 métert, az meg már másfél tonna zsír, micsoda fogyás, nemde? Sőt, ha felszorzod 5 milliárd emberrel, akkor meg már 7500 tonnányi fogyás, hihetetlen mennyiségű fogyásról beszélünk, nem? Nem. Lófaszt se fogytak, mert egyénenként ez még mindig csak 1,5 grammnyi fogyás, a több kilónyi zsír több ezred része.
Ha érdemben csökkenteni akarod a _saját_ ökológiai lábnyomod, akkor nem szorozgatod, hogy egymillió embernél ez hány kWh, hanem fogod magad és lecsökkented a felére... de az a helyzet, hogy a jelenlegi életvitelednél egy cseppet sem fog meglátszani az ökológiai lábnyomodon, hogy a számítógépedet 1, 3, 5, 10 vagy 20 évente cseréled. A sokadik tizedesjegy fog csak változni...
"Persze jobb lett volna, ha megspórolja a milliónyi tonna élelmiszer, építési stb. hulladékot, meg komposztál, meg szalmaházban lakik. De ahhoz telek is kell, ahhoz meg pénz. Pénz az meg nem mindenhol van."
Hihetetlen mennyiségű olcsó telek van kis falvakban, szinte ingyen adják. Igaz, jár egy csomó kényelmetlenséggel, ha az embernek kevés pénze van, de sokan vannak, akik pár száz ezer forintból földet vettek és házat építettek helyi anyagokat használva. A lehetőség megvan, csak fel kell vállalni, hogy csak a lelkiismereted a fontos vagy a tényleges környezetvédelem.