Magyarországon a szélenergia kapacitást a 2006-os törvény rögzíti 330 MW-ban (Gyurcsány éra).
2009-ben a Bajnai kormány tendert írt ki újabb 410 MW-ra (összesen 740 MW).
Ezt a tendert vonta vissza az Orbán kormány 2010-ben.
2007-ben a Zemplénbe 600 MW-os tározót is telepítettek volna (Hideg-völgyi szivattyús energiatározó).
Ez semmi mást nem csinált volna, csak a szélenergia által termelt kapacitásokat simítja.
A szivattyús energiatározó 150 milliárdba került volna, 75%-os hatékonysággal szabályozta volna a felvett áramot.
A probléma az volt a dologgal, hogy egyrészt természetvédelmi területen volt, másrészt a környező település nem kívánt a határába egy 70 m magas gátat, mögötte több millió köbméter vízzel. (Vajon miért?).
Minthogy a tározó nem valósult meg, értelemszerűen a tendert érvényteleníteni kellett.
Kizárólag természetvédelmi területen lehet rentábilisan építeni ilyet: a Zemplénben a Tiszából jövő vízzel, vagy Visegrádnál Dunai vízzel.
Visegrádi víztározót megpróbálni sem érdemes, a Hideg-völgyit megfúrták, a Zemplén sem biztos, hogy lehetséges.