nalunk volt egy tag, legyen a neve most Ferko, aki mindig hetfon reggel utazott vissza a suliba. Csakhogy ez azzal a mellekhatassal jart, hogy a programozas orat skippelte igy. Aztan amikor eljott az igazsag pillanata (programokat irni), akkor finoman szolva nem ment. Felev vegen a tanar azt mondta neki, hogy csak ugy engedi at egy kegyelem kettessel, ha kovetkezo felevben 3 karot beir neki, mondjuk ugy, inspiracio gyanant. A kovetkezo felevben 3-4-en irtuk a koliban Ferkonak a hazikat, es annyira jol ment (igy!) neki, hogy meg a 3-as is meglett neki. Nekem amugy 4-es lett (sajat gep nelkul azert meglehetosen korlatozottak voltak az ember lehetosegei). Ezt csak azert mondom, mert amikor Ferkoval osszefutottam a vizsgaidoszakban, es mondtam neki, hogy 4-es lettem, azt mondta, akkor o is megy a 4-esert :-) Nyilvan nem ment, mert amugy o is sokat ult a gep elott, csak akkor mindig a scorch-csal jatszottunk multiplayerben. Mondjuk abban jo volt :-)
De az igazi alazas 3. even volt, amikor mikrokontrollert programoztunk. Megint csak 4-es lettem (a feladat megoldasa utan meg ossze is kellett kotni az en programom az elottem levo hallgatoeval, de valahol valtozonev utkozes volt, keves ido volt, de sok stressz, szoval 4-es lett). Ferko meg - aki Pascal-ban nem tudott megirni egy hello world-ot, majd assembly-ben biztos brillirozni fog :-) - szoval megint mentoakcio: leirtak neki papirra a feladat megoldasat, o azt bepotyogte, es 5-os lett! (Neki nem kellett szivni a testreszabassal). Aztan jon oda hozzam, hogy neki 5-os lett, nekem hanyas? (Emlekeztetoul: 4) Majd azzal a punchline-nal valtunk el, hogy ha nem ertek valamit, akkor majd szivesen segit :-)
--
"nem tárgyszerűen nézem a dolgot, hanem a vádló szerepéből. Sok bosszúságot okoztak, örülnék ha megbüntetnék őket - tudom gyarló dolog, de hát nem vagyok tökéletes." (BehringerZoltan)