És ez nem informatikai, hanem logisztikai probléma, a logisztika domainjébe tartozó algoritmus máris. Hasonlóan mondjuk egy legrövidebbút kereséshez a GPS-nél.
Azt sokan elfelejtik, hogy hiába az algoritmuselmélet, sok algoritmusnak nem informatikai felhasználása (domainje) van, csak éppen informatikusok azok, akik szoftvert építenek az adott algoritmusokra.
Mint ahogy gyártórendszerek ütemezése sem informatika, de attól még algoritmusok vannak hozzá, amelyet az adott domain használ.
Persze az informatikaoktatást is lehetne úgy csinálni, mint az orvosképzést: 5 év osztatlan képzésben megtanulsz minden elméletet, általánosan, majd utána még 3 évig szakképzed magad. Mindeközben informatikusból nagyságrendekkel több kell, mint orvosból. Jelenleg az informatika (pontosabban a szoftverek) az élet minden területére rohamos léptékben veszi be magát, az egyik következő szint az IoT és az okosotthonok lesznek. Épp ezért kell sajnos vagy nem sajnos, célirányosan képezni embereket. Ha nem tetszik ez, ne hívjuk ezt egyetemnek meg mérnökségnek (sokan inkább a craftsmanship szót használják engineering helyett), de akkor az oktatási rendszer is készüljön fel arra, hogy mit kell képezni az ipar számára. Mert az oktatási rendszer az nem l'art pour l'art létezik, annak célt kell szolgálnia. A közoktatás is célt szolgál, a felsőoktatás is. És az akadémia is.