Van gányolás, persze, ugyanakkor a vezető frameworköket okos gyerekek csinálják - Twitter, Facebook, Google vezető JS fejlesztői, én azért tudom, milyen oda bekerülni JS fejlesztőnek (finoman szólva szűrnek).
Az Angular hiába Google, a függőség-injekciós megoldása nettó gányolás, szerintem a Google másik részlegénél - Closure, V8 - fogják is a fejüket rendesen.
De ezek azért alakulnak ki a nagy cégeknél, mert igényük van rá: gyorsan kell haladni, nem lehet hogy egy pixel arrébbrakása kétmillió új kódsort eredményezzen, illetve ha valamit kicserélnek, akkor azt sok-sok komponensben kell egyszerre: gondold meg, a Google egy mozdulattal cserélt logót mindenen.
UX részről elsősorban az a nyomás, hogy sebességet akarunk, másodsorban mentálisan konzisztens viselkedést: ehhez az eredeti desktop architektúra sokkal alkalmasabb volt, de ha egy cégvezetőnek azt mondanám, figyu, írunk neked mondjuk QT-ben bármiféle B2B vagy B2C platformot, képenröhögne.
Egy számlanyilvántartó még csak-csak lehet desktop, de amint külső felhasználói is lehetnek valaminek, web.
Szóval épül rendesen a ChromeOS világa, ahol minden program egy-egy wrappelt böngésző: az asztalomon most is fut egy Slack, egy Spotify, egy ...ergh... Popcorn Time Butter, ezek mind wrappelt webböngészők, az igazi böngészőkben a levelezéshez nyitva van egy GMail, abban van egy GChat, az FB-n ott a Messenger, és akkor még az olyan office-jellegű appokról, mint a GDocs, GCalendar vagy a Prezi nem is volt szó.
Gyakorlatilag a precíziós grafikai szoftvereim maradtak desktop egyelőre, meg a játékaim, a többi web, bár az utóbbi időkben a Pixate-et egyre többet használtuk (most - furcsa fordulat - kivonult desktopra), nagyon sok ismerősöm használ UXPin-t, most jött ki a bootstrap.io, forráskódra sokan szeretik az Atom-ot...
Mindezekhez a klasszikus javascript rendszerek kevesek voltak, a jQuery még csak egy XML-manipulátor lib, ellenben a Bootstrap UI leíró-nyelv, az Angular pedig egy MVVM ojjektum binder, csakúgy, mint a React.
Ennyi, van igény, lesz rá lib...