Na de ez csak egy szimpla metodológiai különbség.
Mivel kétirányú a függőség és egyik irányban sem szörnyen direkt, egyaránt ragaszkodhatsz ahhoz, hogy a biológiai adottságok definiálnak vagy részben determinálnak minket, de gondolkodhatsz úgy is, hogy inkább mi determináljuk az eljövendő biológiát, és múltól függetlenül olyan irányba mehetünk ami csak tetszik - nem vagyunk a biológia bábjai.
Tehát a társadalom halad a biológiánk alkalmazkodik, vagy fordítva - mindkettő valós forgatókönyv lehet!
Képzelj el egy békés, magányos, kedvező körülmények között élő őskori törzset, ahol felüti a fejét a gender ideológia, és úgy döntenek, hogy páros heteken a férfiak maradnak otthon a gyerekekkel és a nők mennek vadászni, és páratlan heteken fordítva:
A 2. generációban már erősen megjelenik a kultúra és a nevelés hatása, ami már elég lehet egy olajozott működéshez (pl. feltehető, hogy egy nőt sem kell félteni az éhhaláltól ha gyerekkorától vadászatra nevelik)
Néhány generációnyi zavartalan "társadalom-mérnökség" után, meg az új szerepben hasznos hajlamok és képességek talán már mérhető genetikai szelekciós támogatással is bírhatnak (több családcentrikus gén a férfiakban, és izmosabb nők).
Most ha esetleg azt gondolod, hogy ez milyen természetellenes, ez az egyenlősdi nem mai találmány, hanem vélhetően elég ősi:
pl. az elődeink (előemberek), vagy a ma élő főemlősök között megfigyelhető nagy hím-nőstény méretkülönbség egyes tudósok szerint pont a nemek közötti egyenlőbb szerepleosztás (ami az embernél valószínűleg társadalmi folyamat) miatt csökkent nálunk!
(na persze elismerem, ezt elég nehéz bizonyítani...)