A céges adatkezelési policy legfeljebb addig érvényes, amíg a cég munkavállalója vagy, ezt követően semmilyen jogalapot nem teremt a személyes adatok további, a törvényben meghatározott eseteken felüli kezelésére. De ha ez nem elég, akkor a munkavállalóként adott felhatalmazás simán visszavonható.
A céges, névre szóló e-mail cím is személyes adat, és nem a háziorvost, hanem kifejezetten az üzemorvosról volt szó, aki vagy a cég alkalmazásában áll, vagy a céggel más, szerződéses jogviszonyban áll. De mindegy, az ilyen, eü. adatok "különleges adat"-nak minősülnek, amire szigorúbb kötöttségek vonatkoznak.
A random bepottyant mail, meg az "IJB" nem jogi kategória - egy per esetén az archívumból kipotyogó, meghatározott és jogilag védhető cél nélkül tárolt személyes adat illetve magántitkot képező tartalom esetén meg a cégre mondod, hogy "IJ"? Ugyanis ilyen esetben az adatkezelőnek kell bizonyítania, hogy az adatkezelés a célhoz kötöttség feltételének megfelel. ÉS biza Gipsz úr Cement kisasszonyhoz intézett, szívhez szóló vallomása és randevúra hívó szavait tartalmazó sorok esetén marha nehéz dolog lesz meghatározni az adatkezelés célját úgy, hogy védhető legyen.
Attól, hogy nincs helye a levelezésben, még ott van, és a "de nem lehetne ott" nem jelent felmentést a törvényeknek való megfelelés alól. Maximum enyhítő körülmény. A "munkavégzés során keletkezett adatok, információk visszakereshetősége" a munkaviszony fennállása során teljesen védhető dolog, de azt követően már nem biztos, hogy megáll, hiszen a munkával kapcsolatos dokumentumokat (papír alapon ugyanúgy,mint elektronikusan) át lehet (és át is kell) adni másik kollégának, ergo a levelezésnek a munkáltatóra tartozó részét is.