+1
Régebben azon a véleményen voltam, hogy TAB ott, ahol logikai tabulásásról van szó (ha úgy tetszik: az egymásba ágyazott kapcsos zárójelek számának megfelelően), és szigorúan csak sor elején használható; viszont a MyLittleMethod-os példádnál szóközök. És ennek megfelelően helyenként pedig jópár TAB után csomó (egy TAB-nyinál bőven több) szóköz. Másképp megfogalmazva: a forráskód tetszőleges TAB szélesség mellett nézzen ki helyesen. (De ezzel még mindig van elvi probléma, ahogy mondod, ha be kell tartani egy jobb margót.)
Az egyik nagy probléma ezzel az, hogy gyakorlatilag tarthatatlan, nehézkes.
Jópár éve viszont már azon az állásponton vagyok, hogy a TAB karakter a legtöbb vezérlő karakterhez képest nem való arra, hogy szövegfájlban tároljuk el, mint ahogyan például backspace vagy form feed karaktert sem használunk erre.
Sima szövegfájlban összesen két vezérlő karakter szokott gyakran előfordulni, az újsor (és most a CR kontra LF őrületbe se menjünk bele, az is katasztrófa) és a TAB. Namost ezekből az előbbi szükséges, a második viszont teljesen fölösleges.
A TAB kábé úgy viszonyul a szóközhöz, mint ahogyan a mostanra szerencsére gyakorlatilag kihalt FF (form feed, ^L) az újsorhoz. Metódus végére sem tesz senki manapság FF-et, és kezd el azon filózni, hogy (a TAB-szélességhez hasonlóan) a FF-et ki hány újsorra állítja be saját preferenciája szerint.
A szövegfájlnak nem a dokumentum logikai struktúrájának leírása a cél. Olyan karakter sincs, ami egy nyitó kapcsos zárójel akár a sor végén, akár a következő sor elején, a beállított preferenciák szerint. Olyan sincs, ami függvény neve után nyitó zárójel, szóközzel vagy anélkül a felhasználó ízlése szerint. Olyan sincs, ami függvényeket, osztályokat stb. választana el egymástól, konfigurálható méretű vizuális kihagyással. Miért pont a vízszintes tabulálásra kellene hogy létezzen?
A szövegfájlnak az a feladata, hogy az írógéppel leírthoz hasonlóan a konkrét tartalmat és konkrét kinézetet rögzítse.
És mint ilyen, a TAB billentyű létezése és megfelelő ASCII kód továbbításának lehetősége különféle csatornákon (pl. ssh) egészen odáig hogy elérkezik egy szövegszerkesztőig amelyik ezt látván mindenféle okosságot csinál, teljesen rendben van. De a fájlban eltárolása hatalmas indokolatlan tévedés, melybe a számítástechnika sajnos belefutott a fejlődése során és sajnos nem tud / nem akar levetkőzni.