Próbálok insightful lenni. A bajaim ezekből összefoglalva a következők, amennyire értem a koncepciót:
1.) Lesz egy framework, de:
- Ki fogja rávenni az alkalmazásírókat, hogy azt használják: tipikusan a nagyobb upstream csapatokra gondolok (GIMP, Eclipse, akármi).
- (Megjegyzés: már most sem tudod rávenni az alkalmazások fejlesztőit, hogy ne használjanak GTK-t, amikor az egész rendszer inkább Qt-re épül)
2.) Mi lesz a most létező több tízezer alkalmazással, amelyek még nem használják ezeket?
- Eltűnnek? Nem tűnik biztatónak.
- Maradnak? Akkor meg lényegében senki sem fog igazán váltani, mert megmarad a kényelmes "régi" módszer. Meg ismét eljutunk oda, hogy szükséges a rendszernek a "régi típusú libeket" tartalmaznia a frameworkök mellett.
3.) Mi lesz a többi disztribúcióval?
- Beállnak a sorba, és ők is átveszik? Kötve hiszem, senki sem akar Canonical-függő lenni. L. még Mir.
- Mi lesz abban az esetben, ha pl. a "híres" alkalmazások ezt a frameworkosdit átveszik? (Hint: GNOME és systemd sírások)
- Szép lassan eltávolodnak, lesz külön Ubuntu, meg a "futottak még". Hurrá, sikeresen tovább tördeltük a platformot az egységesség jelszava alatt.
Megjegyzem: most sincs semmi akadálya a következőknek:
- alkalmazást saját home könyvtáradba telepíts.
- alkalmazást izolálni a többitől (pl. jogosultságok)
- alkalmazást az általa kívánt verziójú libekkel szállítani (Xilinx ISE, Dwarf Fortress, stb.)
Aminek több értelmét látom:
- Olyan alap librarycsomag biztosításának (és én ezt nevezném frameworknek), amire a Canonical garantálná, hogy backportolja és opcionálisan elérhetővé teszi (pl. az aktuális LTS-re). Értsd: nem az alkalmazás csomagolja maga mellé a Qt mittudoménhanyas verzióját, hogy legyen belőle harminckilenc példány a gépemen, hanem az alkalmazás - mint ahogy most is teszi a .deb-ben - függ a Qt adott verziójától, amit ugyanúgy, mint normális csomagot fel lehetne tenni. Ez meg már a jelenlegi toolokkal is elérhető...
Tehát nálam a framework a következőt jelenti: egy garanciát, hogy adott csomagokból, libekből ezek és ezek a verziók fent vannak. De ez most is egy létező dolog, úgy hívják, hogy stable release :-)
Mit nyerünk vele?
- Nem kell győzködni az upstream-et, hogy egy Ubuntu-only megoldás mögé álljon be
- Nem kell duplikálnunk a rendszeren elérhető programkönyvtárakat, stb: egy javítás során nem kell arra várni, míg az app fejlesztője gondol egyet és a javított frameworkkel fordít
- Stabil API-t is tudunk nyújtani: Pl. az adott kiadás mindég fixen tartalmazza magában a legutóbbi LTS-ben kiadott összegyűjtött libeket (tehát az LTS által "hivatalosan" támogatott verziót), ez a stabil API. Ha valaki nagyon akarja, az LTS-ek közötti kiadásokban használhatja a backportolt frissebbeket, és akkor ő is boldog lehet. (Qt-vel tipikusan ezt szoktam csinálni. A kiadásban ott van a Qt4, én meg PPA-ból mellétettem a Qt5-öt).
Értelemszerűen ez egyszerűsíthető: ha tudjuk, hogy nincs a régi és az új változat közt inkompatibilitás (upstream ezt illik, hogy tudja, illetve a csomag karbantartójának sem árt, ha ezt tudja, enélkül jobb, ha hozzá se nyúl...), akkor nem is kell őrizgetni a régit.
- Kompatibilisek tudunk maradni másokkal is.