Az ionizáló sugárzás tudtommal azt jelenti, hogy beléd zuhan az elemi részecske, pl. egy foton, és annyi energiája van, hogy kilök egy elektront valamelyik molekuládból, tehát ionizál, roncsol. Ha nincs elég energiája, nem löki ki az elektront, mindegy, hogy hány elemi részecskéről van szó, amik külön-külön "gyengék".
Például egy foton energiája E=h*f, ahol h a kedvenc konstansom, f a frekvencia. Tehát a kérdéses szerves anyaghoz képest csak az számít, elég nagy-e a frekvenciája. Sarkítva, egy nagy-frekvenciás részecskéből akár 1 darab is elég, hogy rákot okozzon, ha marhára peches vagy, míg egy kis-frekvenciásból 100 billió-csillió is átmehet rajtad egy életen át, akkor sem fog ionizálni soha. Előbbi esetben a szerencsében bízhatsz, minél több sugárzást kapsz, annál rosszabb, akár hosszú távon elosztva, akár kis idő alatt nagy mennyiséget. Utóbbi esetben mindegy a kitettség mértéke és időtartama.
Az emberi sejtek javítgatják magukat, és már a civilizáció előtt is kapott az ember mindenféle radioaktív és egyéb sugárzást. De olyan kis nagyságrendről beszélünk, hogy ettől kár félni, és ehhez szerintem semmit nem tesz hozzá a civilizáció által használt elektromagnetikus spektrum.
Hogy hány "darab" fotonról vagy más szubatomi részecskéről van szó, az már kvantummechanikai kérdéseket is feszeget, de ha egy mikrohullámú vagy egyéb elektromágneses antennát "feltekernek", vagy közelebb állsz hozzá, nagyobb mennyiséget kapsz ugyanolyan energiájú sugárzásból. Amely sugárzás bizonyos 3D felületen (pl. gömb) oszlik el, tehát a távolsággal négyzetesen csökken, ezt már írták.
Ahogy írtam, molekulája válogatja, hogy mekkora energia ionizálja. Pl. a szintetizáló levelek sokkal érzékenyebbek a látható fényre, simán lehet, hogy neki fáj az X frekvencia, ettől még az ember vígan tűrheti ugyanazt, mert nincs bennünk kloroplaszt. Vagy hogy a patkány nem szereti a túl nagy frekvenciás kék fényt, dettó, amúgy ezt nem tudtam, érdekes. Itt nincs ellentmondás.
Igazad van, kisebb energiájú sugárzás is tud másfajta elváltozást okozni a molekulákban, lásd pl. dielektromos fűtés a mikrosütőben. Itt viszont már gyanítom, számít a sugárzás mennyisége is, nem csak az elemi részecskék energiája. Elvben talán létezhet olyan erős mikrohullámú antenna, ami kimutatható mértékben felmelegít egy embert, de szerintem ilyet nem szoktak építeni, csak nagyságrendekkel kisebbeket. Ettől sem félnék.