Ha van mondjuk 10 % munkanélküliség, de nem mindig ugyanazok munkanélküliek, akkor sejtésem szerint az aktív munkával töltendő idő 10 %-ában munkanélkülinek kell lenni.
A problémám az állításaiddal az, hogy nem rendszer szinten vizsgálod a jelenséget. Azt mondod, aki akar munkát, annak van. Azt is mondod, a munkanélküliség a rendszer kötelező része. Valami nem stimmel. Persze lehet mondani, hogy a munkanélküliek trógerek, szerintem meg nem. Jó, olyan is van. Meg olyan, aki nem gázol át másokon, hogy érvényesüljön. Olyan is, akinek szegényes az ismerettségi köre, akiktől ajánlásokat kaphatna.
Tegyük fel, van 80 adag étel, és 100 ember, akinek ennie kellene. A sorban az első 80 kap kaját, az utolsó 20 nem. Mondhatod, hogy az utolsó 20 kényelmes volt, nem nyomakodott eléggé, de ez fals, mert akármennyire is nyomulnak, verekszenek, mindenképp lesz 20 ember, aki nem kap kaját, legfeljebb nem ugyanaz a 20. És ebből a szempontból mindegy, kik azok, mert a probléma nincs megoldva.
Tehát amit itt feszegettek, az társadalomszervezési probléma, nem pedig az egyén hibája.
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE