Saját maga. Minden ember saját sorsának irányítója és kovácsa. Az életünk jó és rossz döntéseink sora, de mind egytől-egyig sajátunk. Ha döntést hozunk és függetlenül kinek a tanácsára, ötletére tesszük attól még a saját döntésünk lesz. A felnőttség ott kezdődik, mikor az ember képes ezt belátni és képes felelősséget vállalni a döntéseiért. És az élet legnagyobb problémája, hogy nincsenek kicsi és nagy döntések, mind ugyanolyan súlyúak. Adott esetben egy banális döntés is az életünkbe kerülhet.
Hogy ki, hova jut az életben az annak a függvénye, hogy mennyire és milyen módon tudja kiaknázni a lehetőségeit és a képességeit, ehhez viszont tanulni kell. Meg kell ismerni a képességeinket és azok határait és túl kell azokon lépni. Kockázatokat kell vállalnunk és ki kell lépnünk a komfortzónánkból. Hibázni kell, mert az ember csak a kudarcokból tud tanulni. Ezek azok amik az átlag embereknek nem mennek. A kényelem, tespedés, nyavalygás, az megy, miközben az életrevalóbbak sokkal többet érnek el. Aztán jön az irigység, fújás, köpködés.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "