elso resz:
1, "A munkáltató a munkavállaló beleegyezése nélkül nem hozhat létre személynevet tartalmazó e-mail címet. "
Igy van, tobbek kozott ezert:
"Ptk
2:43. § [Nevesített személyiségi jogok]
A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen
[..]
f) a névviseléshez való jog megsértése;"
Tovabba, hogy legyen meg municio, lesz am vedjegy is a nevhez:
"(2)3 Védjegyoltalomban részesülő megjelölés lehet különösen:
a) szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat;"
De kiköthet olyan szabályt hogy a munka feltétele ennek vállalása.
Az a "szabaly" maximalisan a szerzodes lehet, de arra is vonatkoznak a szerzodes szabalyai. Igy csak akkor kotheti ki, ha hogy nem utkozik jogszabalyba. Es torvenyt kulonosen nem ir felul.
"6:95. § [Tilos szerződés]
Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Más jogkövetkezmény mellett is semmis a szerződés akkor, ha a jogszabály ezt külön kimondja, vagy ha a jogszabály célja a szerződéssel elérni kívánt joghatás megtiltása."
"Mivel a munkáltató részéről nem kötelező a szerződéskötés, és a munkáltató jogos érdekei pedig ezáltal nem sérülnek (tudomása van róla, csak és kizárólag őt személyesíti meg)."
Valoban, a munkaltato jogos erdekei nem serulnek, de a munkavallalo jogos erdekei igen, de az meg kit erdekel, igaz?
A szerzodeskotesnek nem lehet feltetele az onkentes hozzajarulas. Nem tartozhat joghatrany - ide ertve a szerzodeskotes megtagadasat - azert mert valaki megtagadta az onkentes hozzajarulast, az semmi mas, csak a jogszabaly megkerulesere tett probalkozas.
2, "A munkáltató nem tartozik bejelentés kötelességgel adatkezelőként a munka és vállalkozási szerződéssel kapcsolatban létrejött személyes adatok kezelésével kapcsolatban a NAIH felé."
Csak a bejelentes nem kotelezo az Infotv. 65. § (3) a) alapjan, de ugyanugy be kell tartani.
A maganszfera a munkahelyen is megilleti az embert, amelyet az emberi meltosagbol vezettek le:
"Az elektronikus megfigyelés és az emberi méltóság közötti összefüggésre az Alkotmánybíróság is rámutatott a 36/2005. (X. 5.) AB határozatában (a továbbiakban: AB határozat). Ebben kimondta, hogy „a kamerának, mint a tulajdonvédelem technikai eszközének az alkalmazása a tulajdon tárgyainak óvására alkalmas ugyan, ám óhatatlanul személyekre, emberi magatartásokra, szokásokra, megnyilvánulásokra, illetőleg
magára az emberi testre is irányulhat. Az elektronikus úton történő megfigyelés tehát alkalmas arra, hogy a magánszférába behatoljon, intim (szenzitív) élethelyzeteket rögzítsen akár olyképpen, hogy az érintett nem is tud a felvételről, vagy nincs abban a helyzetben, hogy mérlegelhesse az ilyen felvételek megengedhetőségét és azok következményeit. Az így végzett megfigyelés a magánélethez való jog sérelmén túl – szélesebb és mélyebb értelemben – az emberi méltósághoz való jogot általában is érintheti. A magánszféra lényegi fogalmi eleme éppen az, hogy az érintett akarata ellenére mások oda ne hatolhassanak be, illetőleg be se tekinthessenek. Ha a nem kívánt betekintés mégis megtörténik, akkor nemcsak önmagában a magánélethez való jog, hanem az emberi méltóság körébe tartozó egyéb jogosultsági elemek, mint pl. az önrendelkezési szabadság vagy a testi-személyi integritáshoz való jog is sérülhet."
"Ez nem változtat azon hogy adatkezelő lesz e, de nyilvánvalóan nem elsődleges veszélyforrásként azonosított adatvédelmi problémakör az ilyen adatkezelés. (Ettől még marad adatkezelés, de nem olyan fejvesztős kategóriában ahogy ezt itt tárgyalják. A törvény célja a valódi tömeges adatgyűjtés megakadályozása.) Az adatkezelésnek ilyenkor van kötelező része, illetve van hozzájáruláson alapuló része."
Nincs olyan, hogy nem adatkezelo, ugyanis a Infotv. 65. § (3) a) csak adatkezelokre vonatkozik.
(3) Nem vezet adatvédelmi nyilvántartást a Hatóság arról az adatkezelésről, amely
"a) az adatkezelővel munkaviszonyban, tagsági viszonyban, óvodai nevelésben való részvételre irányuló, tanulói vagy tanulószerződéses jogviszonyban, kollégiumi tagsági viszonyban vagy - a pénzügyi szervezetek, közüzemi szolgáltatók, elektronikus hírközlési szolgáltatók ügyfelei kivételével - ügyfélkapcsolatban álló személyek adataira vonatkozik;"
A torveny altalad velelmezett celja irrelevans - miert szamitana tobbet a velemenyed, mit amire te tartod az adatvedelmi hatosagi hatarozatot?
Az adatkezeles kotelezo resze csak jogszabalyi - torvenyi alapon tortenhet.
5. § (1) Személyes adat akkor kezelhető, ha
[..]
b) azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli (a továbbiakban: kötelező adatkezelés).
[..]
(3) Kötelező adatkezelés esetén a kezelendő adatok fajtáit, az adatkezelés célját és feltételeit, az adatok megismerhetőségét, az adatkezelés időtartamát, valamint az adatkezelő személyét az adatkezelést elrendelő törvény, illetve önkormányzati rendelet határozza meg.
Tekintve, hogy a ceg nem szerepel a jogalkotasrol szolo torvenyben - nincs jogalapja torvenyt alkotni, amely megalapozna a kotelezo adatkezeleset. Marad az onkentes hozzajarulas. 6. § (1) pontjathoz is kell a jogi kotelezettseg igazolasa, vagy a jogos erdek igazolasahoz a jogos erdek, amely a jogszabalybol levezetheto erdeket jelenti, es az lehetetlenseg vagy aranytalan koltsegek bizonyitasa. A netto lustasag nem tartozik ide.
3, "A dolgozó arra történő hozzájárulással, hogy a nevével létrehozható e-mail cím és elfogadja, hogy azon csak és kizárólag olyan kommunikációt folytat (és még ennek a milyensége /udvariasság, kötelező elemek, stb is megszabható/)"
Ez tovabbra is csak egy polgarijogi szerzodes legjobb esetben is, amely barmennyire is szeretned, nem ir felul jogszabalyt. A jogalkotasrol szolo torveny, mar megint.
"amely a céghez köthető és a cég érdekeiben végzi, azzal megadja egyidejűleg a lehetőséget arra hogy a cég feltételezze ezen nem folyhat magánjellegű levelezés. Innentől az ő e-mail céges címe _nem_ személyes adat. Mivel már nem egyértelműen csak őhozzá köthető"
Az indoklas mersekelten sikeres:
a)Miert a ceghez kotheto egy szemelynevet tartalmazo email? Miert nem a szemelyhez, elvegre:
"2. személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés;
b)Attol hogy lehetoseged van valamire, nem feltetlen jogszeru. Le is lohetned a munkaltatot, a lehetoseged arra is megvan.
c)A feltetelezes miota jogalap? Kulonosen, amikor az adatkezeles jogalapjat az adatkezelonek kell bizonyitani! Nem feltetelezni, hanem bizonyitani!
"(2) Azt, hogy az adatkezelés a jogszabályban foglaltaknak megfelel, az adatkezelő köteles bizonyítani. A 21. § (5) és (6) bekezdése szerinti esetben a részére történő adattovábbítás jogszerűségét az adatátvevő köteles bizonyítani."