Én a deklaratív stílus (mint absztrakció) nagy híve vagyok, akkor is ha ezért meg kell bontani a kód egységes képét és szemléletét (pl. SQL DDL/DML-t kell használni az adatkezeléshez, XML-t az UI definícióhoz, egy másik féle XML-t a tökömtudjami konfigurációjához stb...)
A funkcionális nyelvek előnye, hogy ez a stílus a természetes bennük, így aki ezt kedveli tisztább szárazabb biztonságosabb (egységesebb) környezetben érezheti magát - ráadásul nem csak ott használható ahol valaki külön beleszuszakolta a lehetőségét a rendszerbe hanem mindenhol/bárhol, illetve mivel az adott deklaratív DSL a nyelv része a kiterjeszthetőség/testreszabhatóság egy természetesen létező lehetőség!