Azért nem mindenki ilyen. Ez olyasmi, mint a motorozók közt a motorozás.
Illetve az ember rádöbben, hogy nem azt kapja, amit szeretne, ezért csinál magának megfelelőt vagy átformálja. Ez szobára, házra is igaz, de a ruhásszekrényre is. Az élet rengeteg területén meglelhető ez a mentalitás.
Annyiban állok ez mellé, hogy az ilyen elfoglaltságok tényleg nagyon hasznosak tudnak lenni, ami miatt megéri vele foglalkozni. Bár ugye ki mennyi időt szán rá.
Én ha beszélnék róla csajomnak, azt nem komolyan véve idegesítésnek, játszadozásból tenném, de csak néha. Alapjában véve normális emberek vagyunk, a határainkat is ismerjük. Persze ahogy az alkoholisták is teszik, túlzásba is tudjuk vinni és azt gondolhatjuk, hogy normális életet élünk. Én mondjuk még normálisnak tartom magam, mert ha valóban túlzásba vinném, akkor nemigazán hagynám ott a laptopot és nemcsak néha gondolkoznék a témán. Bár hajlamos vagyok rá, de igen hamar kizökkenek ilyesmiből, mert veszít a szenvedélyéből, kell mást is csinálni vagy csak kikapcsolódni. Bár e is kikapcsolódás, mert az ember jó dolgot csinál és ez miatt szereti csinálni. De mégsem teljesen az, mert aktív és gondolkodtató tevékenységet csinál.