Az ma már tökmindegy milyen forraszanyagot szeretnél használni.
Nem lehet és kész.
Pár példa amit a témában hallani fogsz ha utánajársz.
Az ón diffundál a rézbe, felszívódik a kötést nem érintő részre (főleg sodratoknál) és a vezetéket merevvé, törékennyé teszi.
Sorkapocsban használva az a feladata, hogy összefogja az érsodratot. Ha a sodrat túl laza ónozáskor akkor egyes sorkapcsok az elemi szálak közé kerülő nagy mennyiségű ónt el tudják vágni, meg tudják roppantani a vezetéket, ami rossz kontaktot eredményez. Ha a sodrat túl keményre van sodorva ónozás előtt, akkor nem tud elég forrawszanyagot felvenni ami összetarthatná a sorkapocsban.
Az ónban lévő (vagy a forrasztásnál hozzáadott) folyasztószer maró hatású. Ha nem távozik el rendesen a hő hatására, akkor a légnedvesség miatt hosszútávon ronthatja a kötést.
Nem könnyű (de nem lehetetlen) úgy leforrasztani egy 2.5mm² feletti vezetéket, hogy a forrasztás a csupaszolt felületet érintse csak, ne follyon be a szigetelés alá, illetve a szigetelés ne melegedjen át károsan.
Azaz tapasztalat nélkül könnyű bizonytalan minőségű, de látszólag jó kötést létrehozni vele.
Meg ilyesmi.
Még tanulókoromban nagyon ment az ónfürdőzés, és a pákás megoldás is. Utána komplett társasházakat csináltunk gázfáklyával forrasztva. Akkor még lehetett.
Miért is vonatkozik ez arra amit otthon, magadnak barkácsolsz?
1.: Mert a te elektromos tüzed mást is veszélyeztethet.
2.: Miért így látod? Otthon direkt moslékot főzöl, mert azt a kaját úgyis magadnak barkácsolod össze?
- - - - - - -
"Nagy kár, hogy az informatika abba a korba ért, hogy lehet nyugodtan pazarolni az erőforrásokat." Saxus