jol hangzik, amit irtal, de nem veszel figyelembe egy fontos dolgot. Eloszor is mar eleve az gaz, hogy honapokra ott hagyod a csaladod, mert mehetneked van. Ha neked ez a "kiteljesedett csaladi elet", hat ize. En ezt inkabb egy keseru, csokkentett modnak neveznem. Kivancsi vagyok, hogy a felesege is igy gondolja-e, vagy inkabb egy kenyszeru kompromisszumnak, amit azert kellett kotnie, mert egy kalandort valasztott?
A masik fontos dolog az, hogy ez bizony netto pebkac volt. Nagy hulyeseget csinalt, es most az eletevel fizetett erte. Ezt nem kene azzal osszevetni, hogy valaki eli a mindennapjait, majd elcsapjak egy balesetben, es ezert er veget a tortenete. Az egyik akkor is lemarad a dolgokrol, ha 100 evig is elne, mig a masik nem. Nagyon nem ugyanaz a 2.
Az életet úgy érdemes élni, hogy bármikor visszatekintve ne mondhasd azt, hogy mennyi minden van, ami miatt nem teljes az eddigi léted.
szerintem ugy erdemes elni, hogy barmikor visszanezve azt mondhasd, mindent megeltel, amit addig lehetett. Abban egyetertek, hogy gyarlobb az ember, hogy ezt oszinten elmondhassa, de imho Eross meg a kozeleben sem jart.
A ferdites/forditas ugyben hallgatok KKatara, ez biztosan nem az a dolog, amiben csak egy kicsit is kozelebb kerulnenk.