Addig meg marad a hisztizés, hogy miért nem nyomkodhatja? Az a baj, hogy mi ezt fel sem tudjuk fogni, mivel a mi életünkben a számítógép relatíve későn jött, nekik meg olyan, mint nekünk volt a csattogós lepke. Születése óta ott van, megszokott berendezése a lakásnak. A gyerek figyel, s úgy tanul. Látja, hogy apa leül, s nyomkodja, ő meg utánozni akarja.
Egy sztori: gyerekkoromban azt láttam, hogy anyám és apám az írógéppel ír levelet. Leültem én is, papír a géppe, s püföltem. Nekik az munkaeszköz volt, nekem épp játék. Felnőttet játszottam. No, ugyanez van most a mi gyerekeinkkel is.
Én is megfogadtam, hogy a gyerek ne üljön gép elé 6-7 éves koráig, de most, másfél éves apaként már látom, hogy esélytelen. Akkor már inkább azon részét mutatom meg neki, ami hasznos benne, s megpróbálom ránevelni, hogy a gép az munkaeszköz, amit nem unaloműzőnek kell használni
Értelem szerűen a lányom még nem akar itt ülni megállás nélkül, de előfordul, hogy beül apa ölébe. Ilyenkor kap egy kockás fülű nyulat a youtube-ról, majd utána elcsábítom labdázni, búgócsigázni, stb. Megszokta/meg fogja szokni, hogy ennyi a számítógép, van azon kívül más dolog is.