Ez ugy kb minden emberre igaz. Nekem csak az a bajom, hogy Linus megszolalasaibol en mindig csak nagyformatumu allatsagokra emlekszem vissza, a nagyformatumu bolcsessegek ellenben nem ragadtak meg. Ennek minimum ket oka lehet:
- vagy en vagyok olyan, hogy (direkt) elfelejtem a pozitiv kicsengesu dolgokat
- vagy o az, aki sokkal tobb ilyen baromsagot mond, mint okosat.
Azt kell mondjam, evek alatt az kristalyosodott ki bennem, hogy sokkal jobban jarna mindenki, ha a finn csoda-egyetemista inkabb kodolna es nem beszelne.
Ami meg a verzioszamokat illeti, ha mar minositenem kene a dolgokat, azt mondanam, hogy csak azert nem a legalja, mert alatta van meg egy szint: az ovodasszintu verzioelnevezesek. Sajnos mar a Debian Toystory-s elnevezeseivel se tudtam mit kezdeni, de az Ubuntu Ugato Ugromokus-szintu nevei szerintem meg azokat is alulmultak. Valamikor regen egy tavoli galaxisban a verzioszamnak volt informaciotartalma. Es peldaul egy foverzioszam leptetessel lehetett informaciot kozolni: nagyobb merteku valtozas tortent. Nyilvan ez is ugyanolyan hasrautesszeru, mint mondjuk a Totyogo Tojogalamb, es a nagy versenyben szepen sorban szoktak le a cegek es szervezetek a verzioszam informaciotartalmarol, attol meg valoszinuleg van olyan rajtam kivul, aki szerint esszeru verzioszamozas segitheti az atlathatosagot. Az nem esszeru, hogy 3.29 utan azert jon a 4.0, mert az ovodasok csak huszig tanultak meg szamolni. (Es nem utolsosorban minositi azt, aki ezt a rendszert hasznalni akarja: ovodas szintu agya van. Szerintem ez nem lehet Linus celja.)