( fdavid | 2012. 04. 04., sze – 16:12 )

"egyetlen gyógyszerhatóanyag kifejlesztéséhez ma kb 1.2-1.7 millió dollár befektetés kell"

Meg mindig ott tartunk, hogy a kiiundulasi alapod a jelenelgi strukturak koltsegszerkezete. Mi kerul egy hatoanyag kifejlesztesen ennyi penzbe? Tehat konkretan az erdekel, hogy mi a koltsegmegoszlas, tenyleg csak hozzavetoleges szazalekos aranyokban. Pl 60% munka, 30% infrastrukturalis koltsegek (laboratorium, anyagok, felszerelesek, stb.), 10% szabadalmi bejegyzes, engedelyeztetesi diajak, stb. Most csak otleteltem vmit, de valahogy ez egy erdekes adat lenne.
Ugyanis ez a koltseg erotlejesen megosztahto lehet, ha valodi kozossegi fejlesztes folyik, es feltetelezesem szerint nem is kerul ennyibe. Nagyvallalati tapasztaaltom szerint egy nagy meretu szervezet mindig aranytalanul draga, tehat egy masik struktura akar jelentos koltseghatekonysagot hozhat.

"Így is probléma az agyelszívás, a te modelledet implementálva gyakorlatilag megszűnne a gyúgyszerkutatás Magyarországon. Szerinted ez járható út?"

A magyar gyoygszerkutatas ebben a fromaban megint csak a jelenlegi strukturakban ertelmezheto. Amit en probalok szembeallitani a szabadalmi rendszer es kozpontositott kutatas fejlesztessel az egy globalis kozossegi fejlesztes. (A kozossegbe termeszetesen tartozhatnak cegek, kutatointezetek akarmi.) Tehat mit is veszitenenk? A magyar jelzot, de cserebe gyorsabban fejlesztett es olcsobb gyogyszereket? Ami mindenki szamara hozzaferhetoek? Kozossegi tudast? Es miert is ragadtunk le a gyoygszeriparnal?

"Nem. A gyógyszergyár a saját tőkéjét teszi bele"

Nem ez volt a kerdes, hanem hogy azt ki fizeti meg. Es az pedig nagyreszt a gyoygszerkassza, illetve valamennyi fogyasztoi penz. Tehat vegso soron adofizetoi penzekbol termelheto vaskos profit.