Az én fejemben a C++ nyelv járt, amikor ipari igényről beszéltem. A C-s gányolásban megfáradt programozó továbbgondolta, hogy mi lenne hasznos a munkájában, és így született a C++. A D pedig úgy, hogy valaki kijött az egyetemről, dolgozott fél évet, és elképzelte hogy lehetne az egyetemen tanult szép elméleteket belerakni egy nyelvbe. Nem kétlem, hogy néhány speciális területen nagyon jó lenne, de itt most általános célú nyelvvé válásról volt szó.
De mondhatnám az Erlangot is. Ami elvileg funkcionális nyelv, gyakorlatilag nagyon sok egyéb helyről összerakott eleme van. Miért? Mert az ipar szülte. A tisztán funkcionális nyelveknek nagyon szűk a használhatósága, ezért nem is használják őket igazán.
A D is valamiféle tisztább elméletiséget próbál megvalósítani, ami nem találkozik az ipar általános igényeivel. Ez van.
Ha megnézed, C++-ban is van egy feature, ami az elméleti szépség miatt került bele, de többek között a C kompatibilitás égető szüksége miatt nem használja senki, ez az exception specification.
----
Hülye pelikán