A nézőpontok keverésével lehet itt probléma. A számítógép alapvetően összességében determinisztikus működésű (direkt ilyennek van tervezve, leszámítva a hardveres véletlen generátorokat persze).
Ebből a szempontból nézve minden program determinisztikus.
Azonban fejlesztés közben a program szempontjából kell nézni a dolgokat:
a programok meg általában információhiányos környezetben működnek, számos eseményt lehetetlen előre "megjósolni" (nincs a számítógépeken belül egy tökéletesen ugyanolyan de gyorsabb számítógép ami előre lemodellezgeti a programnak az egyébként determinisztikus jövőt), illetve adott esetben nem férhetnek hozzá bizonyos - kívülről szintén determinisztikus - részekhez amik az ő működését befolyásolják (ütemező, más programok, megszakítások, óra stb. állapota)
Az információhiány SZUBJEKTÍV indeterminizmusként jelenik meg a programozó előtt:
Azaz úgy kell fejleszteni, hogy BÁRMIKOR bekövetkezhet interrupt, Joli néni pedig BÁRMIKOR megnyomhatja az entert, stb...
A szubjektív valószínűség matematikai, elméleti és gyakorlati kezelése egyébként tökéletesen azonos az objektív valószínűséggel:
pl. a dobokócka dobás eredménye tfh. valódi objektív véletlen: minden szám esélye egy a hathoz, ha azonban úgy dobunk, hogy egy átlátszatlan poharat lefordítunk a kockával - akkor a dobás eredménye már eldőlt és így bizonyosan determinisztikus, csak fel kell fordítani a poharat:
DE amíg ez nem történik meg mi információhiányos állapotban vagyunk, ezért TOVÁBBRA IS ugyanazt a matematikát kell alkalmaznunk a kockára (minden szám valószínűsége 1/6) mint a dobás előtt, annak ellenére, hogy ekkor ez már csak a mi tudatlanságunkból fakadó SZUBJEKTÍV valószínűségi esemény