egy adott rendszeren fordított program nem fog tartalmazni olyan hw eszközt vagy sw libet tartalmazó kódot, ami egyébként nem található meg azon a rendszeren. egy binary disztribnél meg kell bíznod abban, hogy a bináris csomag összeállítója minden függőséget megfelelően beállított és az adott függő csomagokat karbantartó egyéb maintainerek nem változtattak semmi olyat, ami gondot okozhat. nem véletlenül kell hosszasan fagyasztani és tesztelni, és az sem véletlen, hogy a gyorsan változó SID egyes alkalmazásai néha elcrashelnek. az autoconf egy remek eszköz, de csak adott rendszeren fordítva tudja megfelelően beállítani a fordítás paramétereit. a Gentoo alapelve, hogy ha egy programozó stabilnak minősít egy kódot akkor az használható. nyilván saját rendszerén alaposan tesztelte. de ez csak a forrásra igaz. nem véletlen, hogy bináris disztribek stabil ágába mindig késéssel kerülnek be, az egyébként stabil kiadású programok.
az Ubuntu annyit változtatott a képen, hogy egyes kiemelt programokra kiemelt figyelmet fordít, így pl egy firefoxból általában a legújabb szokott az ubuntu kiadásokba kerülni. de ezt nem olyan egyszerű minden csomagnál megtenni, másrészt a firefoxnak nem olyan vészesek a függősége, harmadrészt a munka oroszlánrészét megcsinálja a Mozilla maga.