( Hunger | 2010. 07. 16., p – 11:17 )

Az ősidőkben amerikában azért használták a dombornyomott kártyákat, mert fizetni lehetett velük akkor is, ha nem volt a boltokban kártyaleolvasó. Elsőre hülyeségnek hangzik, de sok bolt egyszerűen csak úgy működött, hogy volt egy _mechanikus_ gépük, amelyik a dombornyomott kártyának az információit "lemásolta" (nyomatot készített róla) és a bolt később ezzel fáradt el a bankhoz a kifizetését kérni. Ez a módszer azért működhetett, mert a bankok hitelt is vállaltak ezen kártyák esetén, azaz akkor is kifizették a boltokat, ha a valóságban a kártyához tartozó számlán nem volt pénz. Később emiatt összenőtt a dombornyomott kártya a hitelkártya fogalmával.

Aztán az internetes kereskedelem hajnalán megint nem volt megfelelő infrastruktúra ahhoz, hogy on-line ellenőrízni lehessen a bankkártyákat, ezért megint a bankoknak kellett fedezetet vállalni utána. Ők meg a hitelkártyáiknál vállalták ezt csak fel.

Valahogy így mosódhatott össze ez az egész és ezért maradt meg az emberek fejében az, hogy a dombornyomott kártyákkal lehet csak fizetni az interneten. Egyébként az igazán szép az egészben az, hogy Visa Electron kártya esetén is abszolút bank _és_ bolt függő, hogy éppen mire lehet használni. Itthon még sehol se láttam ilyet, de amerikában pl. tudtam úgy is fizetni sima Electron kártyával, hogy még csak PIN kódot se kellett megadnom hozzá...