Na akkor egy kis kábeles szakma.
A távközlési hálózatban a következő síkok vannak.
1) Gerinc hálózat
Az ország nemzetközi központját köti össze egy körzet primer központjával. pl: BPED1-Biatorbágy(23)
2) Átkérő hálózat.
Két egymás mellett lévő primer központ összekötése. (Másodlagos választás) pl: Érd(23)-Biatorbágy(23)
3) Körzet hálózat.
Az adott primer központ összekötése a kihelyezett fokozataival(RSS). pl: Biatorbágy(23)-Budaörs(23)
4) Helyi Link.
Az adott primer központ kihelyezett fokozatainak egymással való összekötése (Városi gyűrű). pl:Érd host(23)-Avar RSS(23)
5) Helyi hálózat.
A fogyasztókat (előfizető) köti össze a kihelyezett fokozattal vagy a host központtal.
Most már akár Gpon vagy pont pont optikával is.
"A százszornégyesek a 80-as évekig távközlési kábelek voltak."
Az ólom/aluminium köpenyű réz/aluminium vezetőjű papir szigetelésű kábelek
azok koszorú elrendezésű kábelek.
Ennek megfelelően nem lehet belőle csak ,104x4-es.
Nem voltak soha a gerinc hálózat része mert az érátmérőjük csak 0,4-0,6-0,8mm és C3 csillag sodrattal rendelkeztek.
A gerinc hálózati kábelek érátmérője 0,9-1,2mm, sodratuk DM vagy C2 sodrat.
A 100x4 már a ma is használatos pászma rendszerű müanyag köpenyű Qv kábel.
Csak körzet és helyi síkra szánva.
A gerinc hálózatban a nagy távolségok (60Km) miatt a gyenge futásidejű Qv nem alkalmazható.
A Qv nem egyenlíthető ki kondenzátorokkal és nem lehet a sávot normalizálni tekercsekkel (pupinizálás).
Ha Cegléden dolgoztál akkor tudnod kell ,hogy az optikák előtt csak a Szegedi távkábel
és a BP-Martfű T6 koax kötötte össze a várost a gerinccel.
Az általad emlegetett csövek a körzet hálózatnak a részei.
Az ebbe behúzott kábelek az 53 körzet felhordó hálózata.
Te legfeljebb a körzet 30csatornás primer PCM-jeit kerülgethetted , aminek köze nincs az országos gerinchálózathoz.
A privatizáláskor az optikai gerinc már üzemelő termelő eszköz volt !