Az olasz alkotmánybíróság szerint a szabad szoftverek előnyben részesítése törvényes

Címkék

Olaszország második legnagyobb régiójának, Piemontnak regionális tanácsa körülbelül egy évvel ezelőtt elfogadott egy törvényt, amely kimondja, hogy a régió szoftverbeszerzéseinél előnyben kell részesíteni a szabad és nyílt forrású szoftvereket. A döntést lelkesedéssel fogadták a szabad szoftverek támogatói és a társadalom. Ennek ellenére az olasz minisztertanács elnöksége megtámadta a törvényt, átpasszolva az alkotmánybíróságnak, hogy az állapítsa meg a jogellenességet.

Az alkotmánybíróság azonban ahelyett, hogy megerősítette volna a kérést, mérföldkőnek számító döntést hozott. 2010. március 23-án az az ítélet született, hogy szabad szoftverek preferálása törvényes és megfelel a verseny szabadsága alapelvnek.

A bíróság szerint a szabad szoftverek előnyben részesítése nem sérti a versenyszabadságot, mivel a szoftverszabadság egy általános jogi sajátosság és nem technológiai szempontból kapcsolódik egy bizonyos termékhez vagy márkához.

A részletek a bejelentésben.

Hozzászólások

Így van! A szabad szoftverek előnyben részesítése egyetlen gyártónak sem okoz hátrányt, hiszen akárki gyárthat szabad szoftvert. Az hogy valami szabad szoftver csak a szabad licenc alá helyezésen múlik, amit bármely gyártó egyoldalú nyilatkozattal megtehet, ha úgy érzi a szabad szoftverrel jobbak a piaci pozíciói.
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba és kész!

Oda akarnak kilyukadni, hogy nyílt kódú szabad szoftverekkel nem lehet olyan világcéget építeni mint a...
"Lám a Borland is ingyen adta a Kylixet és mi lett belőle!"
Megjegyezném, hogy a Borland sohasem készített szabad szoftvert.
A Bolralnd egyszer kódot nyitott az InterBase 6.0 esetében, de az újabb verziók már abból is zárt kódúak voltak. Az InterBase 6.0-ból született a Firebird. Remélem nem ez tette őket tönkre!
Ami ingyenes volt az sem volt szabad szoftver és az ingyenesség mellé korlátozott célú használat társult: csak ingyenes szoftverek fejlesztésére volt használható. A szabad szoftver definíciója ezt ugye kizárja.
Tehát a Borland teljesen érdektelen ebből a szempontból.
Én emlékszem olyan hírre, amikor a Borland felhagyott az integrált fejlesztő eszközük azaz at IDE gyártásával, arra hivatkozott, hogy amikor olyan IDE-k vannak mint az Eclipse, akkor senki sem ad olyan relatíve magas árat az ő termékeikért. Profi fejlesztők nem igénylik azokat a "fogd és dobd" és egyéb kényelmi szolgáltatásokat, amiben pl. a Borland eszközei többet nyújtottak, az amatőr hobbi fejlesztők, pedig jobb esetben csak az ingyenes eszközeiket, rosszabb esetben pedig kalóz példányokat használtak.
Szóval végképp nem értem én sem a Borlandot, meg a NetGear piaci részesedését.
Ellenben akkor én is az Eclipse részesedésével példálóznék. Ők sem ingyen dolgoznak, valaki fizeti őket. És annak a valakinek biztosan jó oka van rá, hogy azért fizessen egy eszköz fejlesztéséért, hogy mások használhassák akár ingyen.
Valamelyik FSF.hu roadshown volt előadás a szabad szoftver üzleti modelljeiről. Szerintem keresse mag akit érdekel, hogy miként lehet finanszírozni szabad szoftverek fejlesztését és hogyan lehet belőle jövedelemre szert tenni, életképes vállalkozást építeni rá.
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba és kész!

Én sem értem hogy jött ide a Borland. Akkor már inkább szegény SUN jobb példa lett volna. Még a processzorát is megnyitotta.
Az IBM-nek több terméke is Eclipse mag-ra épül, ezért remélem továbbra is lapátolja majd bele a pénzt. Amiről én hallottam az a WebSphere én az IBM Lotus Symphony.

Ezek szerint nem csak én nem értem :)

Egyébként a Kylix sem volt ingyenes, csak volt olyan verziója, de azzal csak GPL-es programot lehetett készíteni (ha jól emlékszem). Annyi köze volt a nyílt kódhoz, hogy Linux alá lehetett vele fejleszteni. Egyébként jelenleg is van kereszt platformos fejlesztőeszköze a Borland/Codegear/Embarcadero-nak Delphi Prism néven fut és .net/mono alapú.

Ha már Borland: szvsz. a Borland ugyanott cseszte el a Delphivel, mint anno a Turbo/Borland Pascallal: kihalt alóla a platform.

Lehetett volna egy jó keresztplatformos fejlesztőeszközük, ehelyett dobták az egészet a .NET kedvéért, pedig igazán beláthatták volna, hogy azt az MS nagyon keményen a saját kezében akarja majd tartani, valamint hogy az MS nagyon ebbe az irányba mozdul.

Továbbá 64 bites fordítót is naaaagyon lassan rakták össze.

Egyszerűen az össze-vissza kapálózásba halt bele, pedig régen sokan használták.

----------------
Lvl86 Troll

Ezzel van a baj: "A szabad szoftverek előnyben részesítése egyetlen gyártónak sem okoz hátrányt, hiszen ..." Ez szamárság, nyilvánvalóan vannak olyan gyártók, akiket kiszorított a piacról valamilyen szabad szoftver. A szabad szoftver híveként mondom ezt. Egyszerűen tudomásul kell venni, hogy bizonyos dolgok "gyártásából" nem lehet megélni a piacon. Másik példa: A SCO nem tud megélni a Unixából, mert a Linux kiszorította. Mégse mondanám, hogy a SCO-t nem érte kár.
--
CCC3

ebben a gondolatmenetben csak ott van a hiba, hogy az SCO a Linuxból szerzett bevételeiből tudta megvásárolni magának az SCO Unix jogokat a Santa Cruz Operationtől. ugyanis a ma SCO Group néven ismert cég egy Linux disztribútor, eredeti nevén Caldera Systems, amely OpenLinux termékeivel szerezte a tőkéjét. 2001ben vette a Santa Cruz Operationtől az addig általa fejlesztett unix jogait plusz az SCO rövidítés és az cédrusfás logó használatának a jogát. nem sokkal később, kiadta az egészet szabadon letölthető formában, de nem nyílt forráskódú programként. addigra a Caldera már magáénak tudhatta a DR Dost is, amit a céges névhagyományoknak megfelelően OpenDOSra keresztelt át. annak a forrását kiadta, de nem free licenc alatt. mind az OpenDOS, mind az OpenUNIX nem kereskedelmi használatra ingyenesen letölthető volt egy darabig. linux vonalon épp akkoriban adták ki a Suse/Caldera/TurboLinux/Connectiva négyes első közös United Linuxát. a szövetség célja a RedHat megszorongatása volt a dinamikusan növekvő kereskedelmi linux üzletben.
majd egy nagyobb részvényes akcióba lendült. meggyőzte a többit, ill akit nem tudott meggyőzni azt kivásárolta, majd lapátra tette a Caldera linuxos termékeit sikerre vivő teljes eredeti managementet, akik mellesleg többnyire programozók voltak, és egy ügyvédet neveztetett ki a cég élére, Darl McBride személyében.
McBride a cég nevét gyorsan SCO Groupra változtatta, napokon belül megszüntette az ingyenesen letölthető OpenDOS és OpenUNIX free letölthetőségét, és nem sokkal később felfüggesztette a Caldera OpenLinux fejlesztését és forgalmazását. utána megindította az SCO Groupra átkeresztelt cég jogi ámokfutását, ami a mai állapotokhoz vezetett.
az eredeti Santa Cruz Operation a nevét Tarantellára változtatta egy másik terméke után, és terminál szolgáltatásaira koncentrálta tevékenységét. pár évvel később felvásárolta a SUN.
így már kicsit másképpen fest a történet.

A te logikád szerint minden versenytárs hátrányt okoz egy cégnek. Ami lehet, hogy így van.
De ugye ez nem jelenti azt, hogy akkor meg lehet versenyjogi vagy szabad piaci szempontból támadni?
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba és kész!

Ez nyilván azoknak fáj, és azok támadták meg, akinek business van benne. Miért másért.. ingyen szoftverből hogyan lesz neki nyaralója, tengerparti villája?!

Senki sem beszélt ingyen szoftverről. Szabad szoftverről volt szó, amiből lehet neki nyaralója, tengerparti villája. Lásd Red Hat. (nagyrészt) szabad szoftverek előállításából, forgalmazásából, támogatásából él.

suckIT szopás minden nap! A fájlokat tömörítsük, vagy a fájlrendszert?

teljesen rendben van a magyar nyelv a "szabad" szóval. ha angol helyett magyar lenne a világnyelv és a hivatalos nyelv amerikában, akkor RMS megspórolna egy csomó magyarázatot arról, hogy,
“Free software” is a matter of liberty, not price. To understand the concept, you should think of “free” as in “free speech,” “freedom”, not as in “free beer.”

No kérem, európa alakul :)

ez a mondat kifejezetten tetszik, "Many natural languages have been proffered as candidates for a global lingua franca, including Italian, Dutch, Hungarian, German and Malay."

és való igaz a magyar nyelv tökéletesen megfelel a 21. század által támasztott igényeknek, természetéből adódóan politikailag korrekt nyelv:) nem kell mesterségesen módosítgatni, mint az angolt:) a magyar nyelv nem ismeri a női nem megkülönböztetését, nincs he és she, csak ő:) a magyar Karácsony szó is vallásfüggetlen, szemben más nyelvekkel. jó világnyelv lenne:D

egyébként a spanyol valóban jelentős nyelv, főleg latin amerikában. és van még pár másik nagyobb regionális nyelv, amiket fel is sorolnak a fenti linken, mint pl az arab is. azok valóban kontinensnyi területen meghatározó nyelvek, de azon kívül már nem. ezért a valódi világnyelv csak az angol. az angollal ma már szinte mindenhol elboldogulsz. természetesen nem minden faluban, de minden jelentősebb városban. ebben nagy szerepe van az elmúlt két évtizednek, az időközben felnőtt generációnak, és az internet elterjedésének.
így angollal nemcsak a hivatalos angol nyelvű országokban lehet sikeresen kommunikálni, hanem szinte mindenütt. ezzel szemben a francia nyelv elvesztette a jelentőségét. kanadában erőltetik, de québec kivételével mindenütt használható az angol helyette. québecben is csak elvi okokból nem hajlandóak francián kívül mást megérteni:)
a németet, csak a monarchia miatt erőszakolták ránk, de világnyelv sohasem volt.
olasszal is legfeljebb maffia családfőknél lehet villogni, itálián kívül:)

ugyan valószínűleg igaz lesz majd egyszer az, amit írsz, de most még nem igaz.

Marokkóban pl. angollal szinte semmire sem mentem.
Spanyolországban, Dél-Amerikában szintén, angol kb. 0. Portugáltudásomnak nagyobb hasznát vettem a spanyol nyelvterületeken, mint angoltudásomnak, mert legalább néhány szót tudtam így kommunikálni.

És most ne azt képzeljük itt, hogy a hajléktalan nem beszél angolul, de a benzinkutas már igen.

Marokkóban a Maroc Telecomban a számlázási osztályon, ahol dolgoztam, pl. a főnököm, a projektvezető sem beszélt angolul. Minden dokumentáció, email és minden meeting franciául. Persze volt néhány kollégám, aki közepesen beszélt azért angolul, de munkán kívül már senki.
Brazíliában egy éven át nem kaptam munkát, mert még a multicégeknél, mint pl. Ericsson, is az volt az első kérdés, hogy folyékonyan beszélek-e portugálul, mert folyékony angol és alapfokú portugál nem elég.

Sőt, mondok még jobbat: haverom és felesége Miamiban dolgozik. Spanyolul tanulnak, mert sajnos sok helyen az angolt nem beszélik az ottaniak, és csak angolul beszélve rendszeresen akadályokba ütköznek.

G

Helyes döntés.
--
Fight / For The Freedom / Fighting With Steel

Milyen érdekes, hogy ha valaki összekeveri a szabad szoftvert az ingyen szoftverrel, egyből hárman is ráugranak és lehurrogják. Mindegyik csak tagadó mondatot ír. Ez nem azonos azzal, stb. Egyik sem magyarázza el szegénynek, hogy akkor mit is jelent a szabad szoftver. Ő csak annyit hall, hogy ezt nem az...
ejnye...

Ez azért van, mert az emberek nagy része feltételezi, hogy nem óvódás korú állampolgárok járnak ide, aki meg már esetleg a középiskolánál tart, megszokhatta (ha nem, úgyis csak felmosórongy lehet az élet vizében), hogy a tudást nem rágják a szájába, hanem neki kell megszereznie.

Ez húsz évvel ezelőtt sokkal nehezebb volt, hiszen egészen a könyvtárig el kellett menni, ami ugye elég magas léc sok embernek, ma viszont minden kis pondró és emo leülhet a net elé, és két pöcsrázás között nézheti a google-t.
Itt még nem tilos.

suckIT szopás minden nap! A fájlokat tömörítsük, vagy a fájlrendszert?

Majd akkor jövőre ők is rajta lesznek a 301-es listán, Indonéziával egy kategóriában...

-------------------------
Trust is a weakness...

trey, ennyire nem volt off amit írtam, hogy töröld... ugyanis mindenki csak nyafog, hogy Magyarországon így-úgy van, bezzeg itt-ott amott meg amúgy (mint pl Olaszországban ez az eset). S erre hívtam fel a figyelmet, hogy ez az irány meghatározása első sorban a döntéshozókon múlik -sajnos-. Ezek között találtam olyat, akinek fontos, hogy nálunk is ilyen lépések legyenek.
Nem neveztem meg senkit sem, mert szerintem így korrekt.

Ha gondolod töröld ezt is...

Üdv:
Csabka

Semmi különöset.
Nevesítettem azt a két pártot akinek a honlapján találtam eddig a szabad szoftverek használatát szorgalmazó írást.
Továbbá sajnálkoztam, hogy azok akik a kormányzásra esélyesek, nem foglalkoznak a témával.
Itt eddig ha jól számolom a fentiek alapján 3-4 pártról lehet szó, de én egyiket sem szívlelem, tehát nem propagandát akartam kifejteni sem pro sem kontra. Az általános korrupciós nyomás viszont tény, hogy a szabad szoftverek használatával csökkenne, de úgy látom ez keveseknek érdeke.
Ezzel mindent leírtam, mint korábban, sőt még többet is.
Ha így sem jó, akkor lehet ezt is törölni!
Ígérem több politikát kritizáló hozzászólásom nem lesz.
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba és kész!