HUP kérdezz-felelek #2

Kérdezz-felelek

Nemrég indult sorozatunk célja, hogy csatornát teremtsünk olvasóinknak a cégek felé, másrészt szeretnénk ezáltal a HUP ismertségét, szakmai presztízsét növelni. Sorozatunkban kérdéseket lehet feltenni egy-egy szakembernek kommentek formájában, a válaszokat pedig néhány napon belül közöljük a HUP hasábjain. Vendégeinket minden esetben igyekszünk rávenni, hogy személyesen is részt vegyenek a témában, a továbbiakban is aktív tagjai maradjanak közösségünknek.

Második vendégünk Rückert Lóránt, az IBM termékspecialistája lesz, a tematika pedig az IBM x86-alapú szerverei (System X, BladeCenter) és tárolóeszközei köré épül, mind kérések, mint tapasztalatok leírása formájában.
Munkánk megkönnyítése és a téma átláthatósága érdekében kérünk titeket, próbáljuk meg a témát szakmai mederben tartani, nem elvinni egyéb irányokba. Természetesen arra is várnánk javaslatokat, hogy kiket látnátok szívesen a jövőben, kiktől kérdeznétek sorozatunk következő részeiben.

A sorozat korábbi részei itt olvashatók: Kérdezz-felelek #1: kérdések, Kérdezz-felelek #1: válaszok

( PestiSrac | 2010. 02. 26., p – 14:18 )

Az Oracle-Sun deal kapcsán számolnak e piacvesztéssel itthon az x86-os piacon?

( LGee | 2010. 02. 26., p – 15:04 )

- Ha a konkurens Blade megoldasokkal hasonlitjuk ossze az IBM portfoliojat, mik azok a tulajdonsagok, amik miatt az ugyfelek *a gyakorlatban* is elonyben reszesitik az IBM-et a tobbiekkel szemben?

(Arra gondolok, hogy a hivatalos specifikaciok sok erdekesseget tartalmaznak, de vannak ezek kozott olyanok, amikkel tenylegesen meg lehet gyozni a vevot/nyerni lehet egy beszerzesi palyazaton, pl. teljesitmeny/energiafogyasztas aranya, nyers teljesitmeny (IOPS), szeleskorubb storage-kompatibilitas vagy egyszerubben csak vonzobb arukapcsolasi ajanlatok...)

- Milyen aranyban hasznaljak Magyarorszagon a kulonbozo operacios rendszereket Blade-en?

(Linux, AIX, Windows, VMWare, i/OS... nyilvan csak az IBM ugyfelekre gondolok)

Az én tapasztalatom totálisan lesújtó ebben a témában. Volt szerencsém néhány nagyobb projekt előkészítésében részt venni, ahol a józan ész viaskodott az IBM vagy a HP ellen.

A recept leggyakrabban a következő. Adott egy cég, amely az infrastruktúráját szeretné modernizálni. Nagy cég sok pénzel, tehát vagy IBM vagy HP (korábbi Digital vagy Compaq) ügyfél. Gyakran van valami ősöreg Shared Storage is a gépteremben. Természetesen ugyancsak a nagy Ő szállította.

Első körben természetesen az ügyfél megkérdezi az IBM-et, mit ajánl. Jön is egy csodálatos ajánlat. Természetesen nagyon hasonló a régi öregecske infrastruktúrához. Természetesen intergalaktikus áron. Itt sok ügyfél ki is száll. Vagy elveti a fejlesztést, vagy megveszi gépiesen amit ajánlottak. Egy kisebb rész továbbkérdez. Ekkor jön valami alternatív ajánlat. Áll leesik. Az ár összehasonlíthatatlanul alacsonyabb, az ajánlott cucc egész innovatívnak tűnik. De miért ilyen olcsó???? Megkérdezi az IBM-et. Erre már kijön egy kereskedő és magabiztosan földbe döngöli az egész koncepciót. Mosolyogva biztosítja az ügyfelet, hogy az alternatív javaslat használhatatlan.
Itt megint meginog néhány vevő és berendeli a drága vasat.
Néhányan mennek tovább és megkérdezik a másik ajánlat kidolgozóját.
Ez jó esetben konkrét adatokkal cáfolja a nagy kék kijelentéseit. Az ügyfél kezd ideges lenni. Összehoz egy részletes megbeszélést az alternatívval. Ezt természetesen megtudja a nagy kék és odaerőszakolja magát és a szakértőit.
A tárgyalásra megjön az alternatív ajánlattevő mit sem sejtve. Megjön az IBM is egy armani öltönyös kereskedővel és egy szakival. Leülnek a sarokba mosolyogva.
Az alternatív kezdi vázolni a koncepciót. Minden harmadik mondatba beleköt a vendég. Gyakran minden konkrétumot nélkülöző mondatokkal. ( pl: az x86 instabil, az nfs lassú, a NAS filer eleve játékgép stb.)
A végén elvonul a vevővel természetesen az alternatív kizárásával.
Itt megint sokan meginganak. Aki nem, az nem tudja mi vár rá.
Az ügyfél elfogadja az alternatív koncepcióját. Erre az előző kereskedő eltűnik és egy egészen másik keveredik elő, aki elkezd fenyegetőzni. Ha a szakmai emberekkel nem jut tovább, mennek a főnökséghez, akár a legfőbb vezetőkhöz. Hogy ott mi történik, nem tudom, de jobb is így. 3 hónapja az egyik ügyfél itt veszett el. A cégvezetőség szavazta le a 60%-al olcsóbb ajánlatot a számítástechnikai osztály ellenében. Olyanok szavaztak az IBM mellett, akiknek csak a titkárnőnél van PC-jük és az Email-eket kinyomtatva kapják reggelente.

Aki ezt az akadályt is megugorja, megélheti, hogy hirtelen rájön az IBM, hogy ő is tud x86-ot meg NAS Storage-ot eladni. Sőt, sokkal olcsóbban is. Sőt, nem is olyan instabil, meg nem is lesz olyan lassú. Sőt, sőt, sőt.

Végül kiderül, hogy az IBM ugyanazt a Storage-ot akarja eladni az ügyfélnek, amit pár hete lesajnált. (Az IBM N-series egy átcimkézett NetApp Filer. Csak huncut módon a 3000-es az eredeti NetApp 2000-t jelenti. Tehát az ügyfél, ha meg is tudja, hogy az Nseries-en csak a címke IBM azt hiheti, hogy a nagyobbat ajánlja neki a hiteles partner. Pedig ugyanaz, csak a számozás más.)

Kb. ennyit a miértekől. Simán belehazudnak az ügyfél szemébe. Simán megkerülik és mószerolják az ügyfél döntéshozóját a főnökénél, ha kellemetlenkedik. Simán fordulnak 180 fokot, ha ez kell az eladáshoz és simán és gátlás nélkül vesztegetnek. Ha kell a korábban megvesztegetett ( ingyen laptop a gyereknek, egy kis jutalomút konferencia címen stb) alkalmazottat simán megzsarolják.

És még valami. Egy ismerősöm cége Ausztriában IBM partner lett. Vettek egy nagyobb storage-ot. Úgy kaptak 70% kedvezményt, hogy az IBM még keresett a vason. Ennyit az árképzésről.

Végezetül. Amit leírtam saját tapasztalat, nem népmesei fordulat. Nem állítom, hogy az IBM vagy a HP nem árul jó vasakat. Ellenkezőleg. Némely területen a legjobbakat is. De a kereskedelmi gyakorlatuk néha, különösen ha millió euró fölé szalad a beszerzési érték, a legvadabb, leg inkorrektebb és leg aljasabb módszereket sem nélkülözi. Persze ez sem mindig igaz, de magam túl gyakran találkoztam vele.

És hogy ne legyen mégsem ilyen sötét a kép: Mindennek ellenére lehet nyerni velük szemben :) És a megnyúlt arcok látványa kárpótol az igazságtalanul elvesztett ügyfelekért :)

( lorant_ruckert (nem ellenőrzött) | 2010. 02. 28., v – 21:51 )

Szervusztok!

Trey jóvoltából már én is tudok postolni. :)
Várom a kérdéseiteket, minél többet kérdeztek, annál több válasszal tudok majd szolgálni.

Elsősorban System X és Storage témakörben várom a műszaki, illetve egyéb kérdéseket, de természetesen igyekszem majd megválaszolni az olyanokat is, hogy AIX fut-e x86-os architektúrán. :)

--
Rückert Lóránt
IBM System X and Storage Sales Specialist

( egeresz | 2010. 03. 01., h – 10:25 )

Szia,

van ez a 'monster xeon' cucc, eX4 architektura, IBM x3850/x3950.
(Ezen kivul van az Unisys ES7000 model 7600R, ami nagyon-nagyon hasonlonak tunik.)

A spec.org -on ebbol csak a 4 CPU kiszereles telelhato meg, pedig igazan kivancsi lennek a rendszer jolskalazhatosagara.
Ugyan szallitja az IBM 6 magos xeonokkal (xeon 7400 sorozat), azonban a spec.org -on ilyen eredmeny publikalasra nem kerult. (Nem ugy, mint a Unisys termeke, ami pont 4 cpu feletti kiszerelesben es 6 magos cpu-kal kerul publikalasra)

A letezo osszes doksit elolvastam az eX4-rol, megse sikerult egyertelmu szamokat kibanyasznom belole.

  1. Mennyi a cell interconnect savszelessege? MByte/sec-ben
  2. Mennyi az eX4 chipset memoria savszelessege aggregalt, MByte/sec-ben?
  3. Az eX4 valami erdekesebb memoriahozzaferest hasznal, alaplapi bufferelessel, sokcsatornas ddr2, interleaving funkcionalitassal. Hany egymastol fuggetlen csatorna van (tehat ami nem interleavingelt?)

A(z egyik) competitor, az SGI Altix, ugyan NUMA-t arul, impozans 'intercell' savszelesseggel/latencyvel, azonban leirja, hogy a local mem eleres annyival jobb a remote mem eleresnel, hogy megis inkabb a MPI programozasi modellt javasolja a pthread/smp helyett. Van-e az eX4 -gyel kapcsolatban barmi ilyen javaslat, szokas? Vagy egyszeruen az IBM ezt inkabb szokasos enterprise kornyezetbe tervezte, ahol a HPC felhasznalas szokas szerint szobas e jon?

vagy az egesz erdektelen, mert ugy is elmossa a hamarosan megjeleno nehalem-ex? :-)

Szerencsére majdnem minden kérdésre valamelyik RedBook-ban lehet fellelni a választ:
Planning, Installing, and Managing the IBM System x3950 M2
Az 1.6-os szekciót érdemes olvasgatni.
Az 1-12-es ábrát nézd meg, ott egyben látod az összes számot. :)

--
Rückert Lóránt
IBM System X and Storage Sales Specialist

( traktor | 2010. 03. 01., h – 12:33 )

Ha jol tudom a BladeCenter egy szabvanyositott platform azaz elvileg barki gyarthat bele eszkozoket, blade-eket (jol tudom?). Halozati eszkozok vannak is a Cisco-tol es mas kulso gyartotol, de mi a helyzet a blade-ekkel? Van-e mas gyarto aki az IBM BladeCenter-evel kompatibilis blade-eket gyart? Esetleg magat a BladeCentert? Lehetseges-e ez egyaltalan, van-e ennek licensz vonzata?

A kerdes azert merult fel bennem, mert jo lenne, ha hosszu tavon nem minden gyartonak sajat, semmi massal nem kompatibilis eszkozei lennenek, hanem vegbemenne valami olyasmi ahogy a 80-as evekben az IBM PC elterjesztett egy barki altal hasznalhato kvazi szabvanyt. Varhato-e hasonlo a BladeCenterek teruleten. Dolgozik-e az IBM mas cegekkel egyutt, hogy ez megtortenjen vagy ez nem erdeke egyetlen gyartonak sem?

Előrebocsájtanám, hogy amit korábban írtam volt az nem magyar, hanem német projekt tapasztalat, a magyar IBM biztos nem ilyen inkorrekt ;) Ráadásul a beszerzett hardware értéke a milliárd forintot is meghaladta és ilyenkor sok erkölcsi gát átszakad....

Ami a Blade-eket illeti az én tapasztalatom nem mutat éppen a szabványosítás felé. Először is nem éppen örömmel futnak bele a gyártók ezen termékek eladásába. Főleg, mert leggyakrabban ( tudom nem kizárólag ) ezek valamely korábbi Unix lecserélésére lesznek bevetve. Németországban már pár éve gőzerővel cserélik le a HP-UX-okat és az AIX-eket is linuxra. Miért? Változik a világ. A HP-UX alatt kiöregedett az Ithanium technológia és inkább kihalás, mint a poraiból feltámadás látszik. Az AIX-et ez nem fenyegeti, így jó eséllyel ez marad az egyetlen risk alapú Unix aminek hosszútávú jövője is van. De kinek? Bizony nagyon lecsökkent azon alkalmazások száma, amik nem tudnak elég teljesítményt kapni az x86 gépektől. A software megoldások is csökkentik az AIX piacát (gondolok itt például az Oracle RAC-ra, amivel x86 környezetben is lehet döbbenetes megbízhatóságot és teljesítményt elérni olcsóbb és kevésbé stabil gépeken is)

Tehát a bombabiztos kötés az ügyfélhez gyakran szakad. Nem lehet akármennyit kérni a javításért, a rendelkezésre állásért, az új gépért. Hisz az ügyfél kérhet ajánlatot a konkurenciától is. Nagyon kellemetlen, ha ugyanazon paraméterű eszközre egy fele árú ajánlat érkezik. Megoldás: BladeCenter!
Szuper. Hiszen az ügyfél megkapja ugyan a maga x86-os architektúráját, mégis valami kis kötöttség marad. Mégpedig, hogy csak az ő blade-je megy bele. Aztán vannak mindenféle csili vili management toolok, amik megint csak a saját eszközzel működnek. ( pl Mac cím felülírás, hogy csere után ne kelljen semmit átkonfigurálni, vagy a HP-nek a virtual infrastruktur cuccai, Fujits FlexFrame stb)

Tehát én fogadni mernék nagyobb összegbe, hogy ezek az eszközök nem nagyon lesznek egymással kompatibilisek a közeljövőben. De ki se tudja. Hátha!

( index | 2010. 03. 02., k – 08:14 )

Hello!

Miben lesz új az eX5 (Enterprise X-Architecture) architektúra?

Első sorban technikai részletekre lennék kíváncsi, illetve ehhez kapcsolódóan lesznek új szerver bejelentések is?

Üdv:

Marcell

( gyu v | 2010. 03. 10., sze – 19:07 )

A jelenlegi virtualizációs / konszolidációs palettán jelenleg (számomra) a legütőképesebbnek (értsd: state of the art) a Cisco-VMware-EMC hármas tűnik, tegyük hozzá, ez pillanatnyi állapot.
Például kb. fél-egy éve még csak az IBM-nél láttam CEE-s switch-el rendelkező Blade-t.
(Ez nagyjából akkor volt, amikor Cisco UCS-t még csak suttogva emlegettek a Delfoi-i jósdában. :-) )
Így hogy adott a CVE stratégiai hármas, az IBM hogyan próbálja (és próbálja-e) visszahozni magát a technológiai vezető szerepbe?

Az IBM rendelkezik-e FCoE-s tárolómegoldásokkal?
(Sajnos a storage palettájukat abszolúte nem ismerem.)

CEE Switchből AFAIK jeleneleg a kínálatban van Cisco és Nortel.
Ha jól tudom a Nortel közben csődbe ment. Van-e valamilyen termékgarancia / support / sw. upgrade / bármilyen segítség az IBM részéről a Nortel gyártotta Blade switchekhez?
A kérdés általánosítása is érdekel: Milyen stratégiai, együttműködési, stb. kapcsolat fűzi az IBM-et a többi BladeCenter egység gyártójához?
Ennek mentén merül fel bennem is a kérdés, amit már fentebb feltettek: A szabványosítási törekvéseik mennyire jöttek be? Vannak-e más, független BladeCenter eszköz-gyártók?
Pl. tudnék-e venni Sparc alapú pengét? (Konkrét gyártó, és termék is érdekel, nem csak az, hogy a szabványok mentén a Sun-ból lett Oracle tudna-e ilyet készíteni, ha akarna!)

Virtualizációs technológiák területén van-e valamilyen saját platformra vonatkozó terve az IBMnek?
Az olyan szintű projektek is érdekelnek, amelyek valamely más meglévő platformra alapoznak, mint pl. a Sun xVM-je, ami a Xen-re alapoz.
A jelenlegi helyzetről annyit tudok, hogy amennyiben jól tájékozódtam az x86-os pengék belső USB-ire rendelhető VMware hypervisor image. Ez ugye a "kommersz" piac.
Azonban IBM FLOSS megoldásai ütőképesek szoktak lenni, ezért is érdekel, hogy itt terveznek-e valamit, hiszen jelenleg a pengék és a SystemX rendszerek egyik legnagyobb piaca a szerverkonszolidációs projekteknek köszönhető.

x86 szerver megoldásokban van-e / terveznek-e valamit arra hogy memóriában hasonló kapacitású pengéket tudjanak csinálni, mint a Cisco UCS-ei: Ott ugyanis egy a cisco saját megoldásával a 2 db nehalemes xeon processzor mellé berakható memóriamodulok száma nem 12, hanem 48. Így a 96GB helyet 384GB memória tehető bele.
Esetleg technológiai keresztlicenszelés a Ciscotól?
Az ilyen "horror" kiépítések szintén ugye a virtualizációs/konszolidációs projektek mentén lehetnek érdekesek. De már olyan szempontból is érdekes, hogy a 4GB-os memóriamodul ára töredéke a 8GB-osnak, így azonos memóriamennyiség, ha szétosztható több modulra, jóval olcsóbban tehető egy pengébe.