DVD.RAM hosszútávú adattárolás bajnoka?

CD-R, CD-RW, DVD, és más optikai tárolók

még mindig a DVD.RAM az otthoni hosszútávú adattárolás legmegbízhatóbb médiája? a szalagos streamerek mellett, de azok eléggé drágák és nehézkes a kezelésük.
a Bluray írható formátumai sajnos nincs megfelelője. a BD.r mennyire megbízható? DVD.r szintű, jobb vagy rosszabb annál?
hozza más média a DVD.RAM 30éves adattárolási biztonságát?

  • 9951 megtekintés

( kl3on v | 2009. 08. 29., szo – 14:55 )

subscribe

--
Keep it simple, stupid.

( eax | 2009. 08. 29., szo – 15:55 )

"még mindig a DVD.RAM az otthoni hosszútávú adattárolás legmegbízhatóbb médiája?"

Magneto-optikai lemez? Van belole 9.1G-s, es (elvileg) 40+ evig olvashato marad.

--
Fontos feladatot soha ne bizz olyan gepre, amit egyedul is fel tudsz emelni!

Mennyiért lehet kapni a meghajtót, és mennyiért a lemezeket hozzá?
otthoni hosszútávú backup megoldást keresek nem csillagászati árú vállalatit.

DVD-Ram lemez már 500Ft körül kapható. Kétoldalas cartridges kivitelben is csak 1300valamennyi belőle a Verbatim. Azt már a cartridge is védi az esetleges karcolódástól, és az már megint ott van 9.4 GBnál. a 30 év nekem elégséges:)
azt nagyon sajnálom, hogy a Bluray generációból kimarad egy ilyen hosszútávú biztonságos írható formátum:( a HD.DVD csoport csinált HD DVD.RAMot, de a Bluray csoport nem. ezért úgy tűnik megmarad a DVDram csúcsmédiának, megbízhatóság kategóriában.

"Mennyiért lehet kapni a meghajtót, és mennyiért a lemezeket hozzá?"

Attol fugg. Van 200 USD-ert is (1.3G-s), meg van dragaert is (~900 USD a 9.1G-s, vagy ~2.5K USD a 60G-s UDO2).

Nyilvan a DVD-vel nem versenykepes koltseghatekonysagban, csak megbizhatosagban. :)

--
Fontos feladatot soha ne bizz olyan gepre, amit egyedul is fel tudsz emelni!

megbízhatóságban miben jobb? 40év 30 helyett?:)
most komolyan kérdezem. jobban tűri a hőingadozást, nedvességet? mitől megbízhatóbb?
a magnetoptikai meghajtók általában gyorsabbak adat olvasásban írásban a DVDknél és pláne a DVD.RAMnál. ez vállalati környezetben bőven megéri azt a plusz 893USDt, illetve a 2.5K dolcsit is az, hogy nem kell 9GBonként cserélgetni a lemezeket.

"jobban tűri a hőingadozást, nedvességet? mitől megbízhatóbb?"

Jo kerdes. CD/DVD adattarolo technologiabol is van tobb fajta, mindegyik masra maskepp erzekeny, gondolom az mo diszkeknel is ez a helyzet.

Ami szvsz kulonbseg, hogy egyreszt a cd/dvd tarolasi elve (az adattarolo reteg atlaszosaga) konnyebben valtozik spontan, mint a mo diszkeknel a magnesesseg, masreszt hogy az mo diszkeket direkt tartossagra tervezik (pl. van bennuk uv-szuro reteg).

--
Fontos feladatot soha ne bizz olyan gepre, amit egyedul is fel tudsz emelni!

( Ewkins | 2009. 08. 29., szo – 16:50 )

Én a flash tárolók (SD kártya, SSD meghajtó) élettartamára vagyok kiváncsi abban az esetben, ha nem írunk rájuk (legfeljebb egyszer).

Na nem mintha az unokáimra szeretném hagyni a doujinshi gyűjteményemet, de fényképek tárolására ezek az eszközök tűnnek a legmegfelelőbbnek, de nem biztos, hogy 5 évente eszembe fog jutni (vagy jelen leszek), hogy másolatot készítsek.

PC biost még nem láttam megdögleni:) azt sem törlik és írják újra gyakran. SD kártyáknál azt a problémát szokták felvetni, hogy nem védettek az erős mágneses térrel szemben. tipikus "katasztrófa példa" egy közeli villámcsapás. a winchesterek fémváza Faraday kalitkaként óvja a mágneses adathordozóként szolgáló tányérokat. SD kártya esetében sajnos csak gyenge plasztikház van. CF kártyák, már azok ami nekem vannak fémkapszulában vannak. az egyik oldaluk legalábbis, ahol nincs műanyag burkolat, de imho körbe is veszi.
a fő kérdés viszont az, a SoC chipek mennyi ideig bírják? mert ha az a mikrocomputer megdöglik benne, hacker legyen a talpán, aki azután a puszta flash chipből kiszedi az adatokat.

videofelvételnél a DVC, miniDV kazetta ideális archiváló eszköz. gyakorlatilag egyfajta streamer kazetta. csak nem árt bezárni egy fémdobozba őket. igaz ezt az SD kártyákkal is meg lehet tenni.
azt is mérlegelni kell, hogy a mostanában divatos MLC NAND Flash chipek főleg olcsóságukkal és nem minőségükkel hódítanak. az alaplapi biosot tudtommal nem alkalmaznak MLC NAND Flasht.

"SD kártyáknál azt a problémát szokták felvetni, hogy nem védettek az erős mágneses térrel szemben"

afaik a flash memóriák nem mágneses úton tárolják az információt. ha meg egy villám által keltett mező képes annyi statikus elektromosságot gerjeszteni, ami a magában álló sd kártyát megsüti, az már régen rossz. :)

(pár éve a szomszéd ház villámhárítójába csapott be egy szép kövér villám. két számítógép és egy faxgép volt a lakásban, mindhárom modem elhalálozott. semmi más nem sérült meg. egyébként meg a metróban lemágneseződő, valamint hangfalmágnes által tönkretett floppylemezek egytől egyig rémtörténetek.)

"egyébként meg a metróban lemágneseződő, valamint hangfalmágnes által tönkretett floppylemezek egytől egyig rémtörténetek."

Én direkt próbáltam erős mágnessel lemágnesezni annó floppykat, többször is, de mind hibátlanul olvastató maradt.

Általános iskolás koromban viszon volt, hogy olvashatatlan/hibásan olvasható/badsectoros lett pár floppy a metrón hurcolás után, de nem tudom, hogy az elektromágneses tér miatt, vagy szimplán a fizikai igénybevétel (táskában cipelés) miatt...

a flash chipek FGMOS tranzisztorai tárolják az adatot elektromos töltöttség formájában. ennek a töltöttségnek a változtatását nem közvetlenül lehet megváltoztatni mint a DRAM esetében, hanem kondenzátorokhoz hasonlóan elektromágnesesen. részletesebben a D és SRamokat ismerem, azt most nem tudnám megmondani, milyen fizikai jelenséget kihasználva változtatják meg az FGben levő töltöttséget. az biztos erős mágneses mező nem használ neki, megváltoztathatja az FG töltöttségét.
és nyilván mint minden elektromos töltöttségen alapuló adattároló, nem az örökkévalóságig tartja meg a töltöttségét.
sokkolóval és usb driveal lehet kísérletezgetni:)

"PC biost még nem láttam megdögleni"

Az enyém mostanában pusztult el. A jelenség az volt, hogy csak hidegen lehetett bekapcsolni/újraindítani a PC-t. Sípolt, berregett a PC hangszórója de más nem történt. A BIOS flash chip újraprogramozása megoldotta a problémát. Nem flashelés, hanem a teljes chip (bootloader része is) programozva lett. A BIOS kb. 2002-ben lett utóljára "flashelve", szóval úgy 7-8 évet bírt ki.

( tomaza | 2009. 08. 29., szo – 17:39 )

1. miért jobb a "ram" mint az "r" vagy "rw"? mert a külön jelölt szektorok miatt ha az egyik elvész a másik megmarad? vagy egy kicsivel jobb a hibajavító kódolása? ha igen akkor ezek nem törpülnek el az konkrét anyagminőséghez képest (tehát nem sok képet akarok tárolni amiből ha pár elvész nem nagy gond, azaz az egész tárolt anyagnak szeretnék védelmet, persze most attól függetlenül hogy így több lemezre ugyanazt írva már tényleg gyakorlati haszna is van a külön szektoroknak)? ha igen akkor meg az igen kétséges egyetlen információra, azaz a márkára vagyunk bízva?

2. miért nem jobb a merevlemez adattárolásra? (tehát 1 winyó vs. több tucat dvd esetén, nyilván nem egyetlen darabnál)

hogy miért megbízhatóbb? a technikai részletekről itt és itt olvashatsz.

a merevlemezekkel hasonló probléma van, mint az SD kártyákkal. bár kicsit jobb a helyzet. ha megdöglik az elektronika, kell egy tisztaszoba, és egy ugyanolyan másik winchester. nem azonos típus, hanem ugyanaz az altípus közeli szériaszámmal. át kell rakni a tányérokat és lehet menteni az adatokat. ebben a Kürt nagy tapasztalatokat szerzett, csak eléggé drága a szolgáltatás.
30 év alatt akár levegőt is kaphat a winchester, és egyébként is, egy ilyen bonyolult eszköz sosem lehet jó hosszútávú bakcup média. túl sok egyedi alkatrész + mechanikus részegységek => sok meghibásodási lehetőség.
íme egy katasztrófa forgatókönyv,
megdöglik a winchestered elektronikája, ott már elvesztek az adatok. veszel egy újat és próbálod visszatenni a DVDr mentésekről az adatokat, hogy újra két helyen meglegyenek. ekkor derül ki, hogy a DVDk fele az évek során olvashatatlanná vált. és ezzel már el is vesztetted az adataid felét.

egy tippet viszont adhatok. nagy 30 vagy 40cm átmérőjű alu ventilátort érdemes odarakni a kinyitott PC gépház mellé. sokkal többet ér, mint az 3cm átmérőjű játékventik. ez ráadásul nemcsak a wincsiket hűti, hanem a cpu hűtést is kiegészíti, hűti a ramokat, vgat, mindent.
egy évig életben tudtam tartani egy olyan winchestert, amit úgy hoztak már mentésre, hogy döglődött, a fájlrendszer sérült volt és a smart is hibát jelzett. a ventillátoros PCből átrakva egy másikba 3 nap alatt teljesen olvashatatlanná vált.

ezt meghibásodást nem igazán értem, most nem állandóan használt winyóról van szó, hanem mentésről, tehát hetente, havonta egyszer bekapcs/kikapcs

a levegőt kapás nem igazán értem, ha ráesik egy zongora hogy levegőt kapjon, attól a dvd ugyanúgy tönkre megy (((és egyébként is levegő van a belsejében, még csak nem is gáz, hanem ugyanaz mint amit mi szívunk, csak egy porszűrő van rajta))) vagy mit értesz ezalatt?

ps: a ventilátort mégannyira sem értem :(
(ha winyóhűtés értesz, az állandó üzemi 32 fok alatti ugyanúgy káros mint az 50 fok feletti, tehát még árthatsz is)

a 32fokos elméletet kísérletnek is felfogható 2éves tesztrendszer cáfolja.
anyaghiba, elhasználódás stb okok miatt szokott levegőt kapni a winchester. a levegős winyók 80% nem leeséstől, kalapácstól vagy más fizikai behatástól kapott levegőt.
ez pedig a fiókban levő winchestert is érinti. de természetesen egy működő hdd nagyobb kockázatnak van kitéve.

RAID 1, 5, 6, 10 már viszonylag biztonságos megoldás. de,
#1 állandóan működtetned kell hozzá az egész rendszert. csak a hosszútávú backupért ez drága szórakozás.
#2 ha egyébként is használod a winchestereket akkor már jobb a helyzet, legalábbis ami a fenntartás költségeit illeti. de bekaphatsz egy malwaret, ami törli az összes adatodat, feltörheti egy worm, vagy élő cracker a computeredet törölhet mindent.

anyaghiba, elhasználódás stb okok miatt szokott levegőt kapni a winchester. a levegős winyók 80% nem leeséstől, kalapácstól vagy más fizikai behatástól kapott levegőt.
ez pedig a fiókban levő winchestert is érinti

Egy nyugalomban lévő testnél hogy lehet beszélni elhasználódásról, kopásról? Anyaghibával pedig ha kijött a gyárból már eleve cseszheted.
----------------
Win XP WOIC (without internet connection) & Debian Lenny
Acer AS3104 - Mobile AMD Sempron 3500+, 15,4", ATI Radeon Xpress 1100, 80 GB SATA HDD, DVD-Super Multi double layer, 2 GB DDR II RAM, wireless

hülyék vagytok:) a szobalevegővel van baj, tele van porszemekkel, ami tönkreteszi a merevlemez hordozórétegét. természetesen nem a levegőt alkotó gázokkal van probléma. nem véletlenül használ tisztaszobákat a Kürt a sérült merevlemezek mentéséhez. a jól működő merevlemez adathordozó rétege pormentesen el van zárva a külső levegőtől. a változó nyomás kiegyenlítésére egy kiegyenlítő szelep van a merevlemezekben, természetesen porszűrővel ellátva. akkor mondják, hogy "levegős" lett a merevlemez szakzsargonban, ha a szobalevegőből por jut be a belső mechanikához.
művelődjetek:)

Ez a "levegős" rész hol van a cikkben? Nem lelem.

"A ház teljesen nem zárt, van rajta egy nyomáskiegyenlítő szelep, ezen keresztül gondosan szűrt levegő tud beáramlani, ha csökkenne a nyomás, és itt tud ugyanígy távozni, ha megnőne (nyomáskülönbség a hőmérséklet-változás miatt következik be). A szelep porvédő, ezért az apró portól is megvédi a belső mechanikát, de a levegő szabadon járhat rajta keresztül."

Ezt a részt viszont többen is leírták, én is így tudom.
------------------------------------------------
A legtöbb ember azt hiszi, csak a gyomra üres...

mit nem értesz?

prygme szervizes és az összes rossz vinyó amit kapott levegős volt, mert otthon megpróbálták megjavítani.. ergó a levegő egy igen gyakori hibajelenség .)

kicsit komolyabban: de tényleg mi a búbánat ez a levegőzés? még soha nem hallottam vinyóról hogy levegőt kapott volna

http://hup.hu/node/75316#comment-834906

nem csak én más sem érti ha soksoksoksok vinyóról nem hallotta az ember hogy levegőtkapot volna és még olyat se hallottam hogy spéci esetben egy régi vinyó akár egyszer is levegőt kapott volna, (pedig körbenéztem, pl a kürt honlapján is) akár 30 év alatt még ha azt _gondolja_ az ember hogy a gumitömítés elfárad..

nem értem _ez_ miért szempont a hosszútávú adattárolásnál, sőt igazából mivel a páratartalomra, porra és a többi rengeteg veszélyes anyagra ami a levegőben van, sokkal érzékenyebb cd, mint a vinyó, előbbinek pl megfelelő páratartalmat kell biztosítani, az nem válasz hogy jól kell tárolni a cd-t, azt a vinyóavl is lehet

Lehet, hogy félreértelek ("kicsit" kialvatlan vagyok), de csináltam két fényképet.

Habár alapvetően nem ez a mondandód lényege, de mindegy. :)

Kép1, Kép2

Egyébként anno bontottunk szét ~20-30 éves merevlemezt, az szépen tartotta a működéséhez szükséges körülményeket. :)

igen, erről beszélek, ez levegőt kapott vinyó (tehát erre esett a zongora a szál elején), de aki az adatait hosszú távon akarja tartani, nem adja csavarhúzóval rendelkező debil kezébe ;)

tehát ha ennek eleget tudunk tenni (ill. az előbbi hsz-om beli okok miatt) nem értem hogy jön a témába (azaz a vinyóba:) ) a levegő

(kicsit talán félreérthető volt a költői kiemelés hogy "mi az a levegős vinyó" amit azzal a szándékkal tettem hogy értetlenségemet hangsúlyozzam, de nem gondoltam hogy a szálból ne derülne ki hogy _mindenki_ tisztában van a vinyó normál üzemi működésével, a kérdés a hosszútáv, tehát aminél én ezen szempontok alapján pont az ellenkezőjét _tippelem_ mint prygme)

Nem. Az elozo cikkben a Plasmon ceg TrueWORM-jarol van szo, amihez a DVD-RAM-nak nincs tobb koze, mint mondjuk a CD-RW-nek.
A 2. cikkben meg egy uj formatumrol irnak, ami a DVD-RAM-on alapul, csak WORM ("With the recent introduction of Write Once Read Many (WORM) media based on the widely accepted DVD-RAM specifications").

Annyi biztosnak tunik, hogy a DVD-RAM Ge-Sb-Te-n alapul (pl. itt is emlitik), a cd-rw meg AgInSbTe -n. A dvd+-rw-k anyagarol nem talaltam megbizhato infot, valamelyik a ketto kozul.

--
Fontos feladatot soha ne bizz olyan gepre, amit egyedul is fel tudsz emelni!

( uid_2716 | 2009. 08. 30., v – 00:26 )

hozza más média a DVD.RAM 30éves adattárolási biztonságát?

A "DVD-RAM + dvdisaster" kombináció valószínűleg jobb, mint a sima DVD-RAM. A hibajavító kód legkevesebb 15%-nyi plusz helyet igényel. A gyári "high" beállítás 33.5%-os felárat jelent.

az error correction fileok tárolása lesz gond egy idő után. persze a már meglevő DVDknél csak ez a lehetőség marad.

Ha az ember hajlandó az egységes RS02 kedvéért a régi DVD-it átmásolni majd megsemmisíteni, és nem fontos, hogy az archív diszkek önmagukban is kerek egészt alkossanak (vagyis az elvileg összetartozó file-ok szét lehetnek szórva több lemezen is), akkor ajánlom a gaffitter-t. Az összes meglévő dvd-t felmásolod egy közös fába, valamilyen értelmes könyvtárszerkezetbe, majd a gaffitter-rel elég jó diszkenkénti helykihasználással szétdarabolod akkora diszkekre, hogy elég hely maradjon az RS02-nek. Például normál méretű DVD-hez és 33.5%-os hibajavítókód-arányhoz 4590208 / 1.335 ~= 3438358 KB-t kell megadni a gaffitter-nek target-két (KB = 2^10 byte). Pontosabban valamivel kisebbet, mert a később kiegészítendő image-ben nem csak a file-ok tartalmának kell hely.

( gyrgyvrs | 2009. 08. 30., v – 11:33 )

Biztos vagy benne,hogy 30 év múlva tudod olvasni az akármilyen DVD-t, amit ma gyártanak?

jaja, itt jön ki a témaindítás legnagyobb önellentmondása, vállalati környezetben szokott pénz lenni őskori leletek olvasására :D

otthoni hosszútávú tárolás nem a médium kérdése, hanem annak kezelése, azaz 4 vagy 8 évente újraírni !!!

(fentebbi winyó ötletem is otthoni felhasználásra gondoltam, azaz abban a konkrét esetben _gyakorlatban_, (nem elméleteskedni 30évvel), ha a már meglévő néhány(tucat) cd/dvd _ma_ kellne újraírni akkor lehetne winyóra a meglévő/újdvd, mellé/helyett)

az eddigiek alapján úgy tűnik a CD az első formátum, ami soha nem fog kihalni. a CD elérte, sőt túllépte már a kritikus mennyiséget a tartós fennmaradáshoz, és viszi magával az utódformátumokat is.
minden DVD olvasó/író ma is támogatja a 30 éves CDt és a később hozzáadott írható változatokat. minden bluray olvasó/író támogatja a korábbi DVDt és azok írható változatait. DVDRam írását mindig csak néhány gyártó támogatta, az olvasását viszont az összes. és természetesen minden bluray olvasó/író támogatja az összes korábbi CDt is.
még ma is CDaudio korongok formájában jelennek meg a zenei albumok, az esetleges internetes terjesztés csak kiegészíti ezt opcióként. Magyarországon a 2009ben megjelent albumok nagy része hivatalosan csak CDn szerezhető be. Brazíliában az ottani DJk CDr lemezeken terjesztik a zenéiket. hatalmas mennyiséget adnak el így. a szegényebb brazil helyeken nincs internet.

más.
a Compact Kazetta magnót a mai napig lehet kapni bármelyik hipermarketben. pedig hivatalosan már alig jelenik meg zenei album kazettán. az mp3 fájlcserélő arcok pedig egy évtizede elhagyták már a kazettát, mint zenei adathordozót. mégis a mai napig lehet kapni üres compact kazettákat, és ami még fontosabb hozzá való lejátszót.
a jó öreg LP bakelit lemez már úgy 80 éves, mégis ma is lehet kapni lejátszókat hozzá hipermarketekben is, nemcsak speciális audiophil elektronikai boltokban:) érdekes módon megint népszerű lett az LP formátum. közel 3millió bakelitlemezt adtak el tavaly.

biztos vagyok benne 30 év múlva is lehet majd kapni újonnan is olyan eszközöket, amelyek be tudják majd olvasni a DVD.RAMokon levő adatokat. természetesen azokat akkor már valami UltraBluRay holografikus lemezolvasónak fogják hívni és sok Tb adatot tudnak hordozni a belevaló lemezek. de ezeknek a lemezeknek a mérete is meg fog egyezni a mostani CD/DVD/Bluray lemezek fizikai méreteivel, és visszafele kompatibilis lesz az összes korábbi optikai formátummal. és gondolom ódivatú is lesz, mint most a kazettás magnó, mert az internetes adattárolás lesz a menő. de a feladatát azért el fogja végezni.

egész addig van igazad, amíg ezek az egymás támogató formátumok egyáltalán léteznek

úgy értem nem ér semmit hogy a következő generáció támogatja az előzőt, ha egyszerűen kihalnak, tehát a gyakorlati értelemben sok pénzért/utánajárással biztos lehet ma is szerezni flopiolvasót, de nekem most azért egy pici nehézségbe ütközik

kicsit konkrétabban pedig egyszerűen kezdenek elterjedni olyan kütyük amikbe egyszerűen nem fér be a 12cm-es korong, a netbookokok/airmecek/mobiltelók akár tetszik akár nem átveszik a a pc helyét, egyre gyakrabban találkozok azzal a problémával hogy sd kártyáról kell win-t telepítenem mert nincs cd olvasó

még konkrétabban a _te_ sorodban a blueray az első formátum ami jelzi hogy vége a korongoknak, igen igen lassan terjed, már látszik hogy a dvd az _utolsó_ általánosan elterjedt 12cm-es forma, blueray után pedig már igen valószínűtlen hogy egyáltalán jönne még egy amire egy picit is ráfoghatnánk hogy elterjedt lesz, ez persze most csak jóslás a részemről, de bőven elég a 30 éves előrejelzéshez hogy merjük rámondani hogy csak egy (nagy)vállalat lehet benne biztos hogy nem sok macerával fogja tudni olvasni (((ide tartozik az esetleges blueray utáni generációk is mint ahogy szalagos tárolás sincs otthon)))

(((nem azt mondom hogy a cd helyét átveszik a csipek, tehát remélem hogy lesz egy olyan adattárolási forma amihez nem kell egy külön mechanika (winyó), elektronika (flashcsip) ami a jövőben valmi meghibásodás esetén nagyon megnehezíti az olvasást, tehát a cd viszonylagos előnye hogy csak ott ülnek a bitek mindenféle körítés nélkül,
hanem azt mondom hogy azok nem 120mm x 1.2mm törékeny, karcolékony vackok lesznek, de ez csak egy scifivágyakoás, amit a dvd/blueray eladások _trendje_ (hogy hívják azt az életciklus görbét ami (röviden) expnövekedéssel indul, lineárisan telítődik aztán exponenciálisan elhal?) alátámaszt)))

a flashchip meghibásodása nem megnehezíti az olvasást, hanem lehetetlenné teszi.
a Bluray eladások pedig ha nem is a várakozásoknak megfelelően, de növekednek. a DVD eladások várakozáson felül növekednek, részben azért mert a vásárlók jobban ragaszkodnak a DVDhez, és lassabban térnek át Blurayre. ebben az évben több DVDfilmet adtak el, mint korábban bármikor. imho a Bluray azért csak mérsékelten népszerű mert, nem lehet könnyen másolni. ezt pedig nem szeretik a vásárlók úgy látszik. ráadásul agyonpakolták a Blurayt paranoid másolásvédelemmel, ami már a funkció rovására megy. átlag Joe ezt nem szereti. firmware upgrade a Terminator4hez? huhh? inkább megveszem DVDn!
idővel majd belátják lazítani kell a szigoron, akkor majd meredeken nőnek a Bluray eladások is.
egyébként nem érdemes a torz magyar állapotokból általános globális következtetéseket levonni.

hogy jön ide hogy a blueray növekszik? nem azt mondtam hogy nem növekszik, hanem a növekedés ütemén (akár sokadik deriválton) látszik hogy hol tart a technológia élettartalmában
nem magyar, világviszonylatban, adatokat (főleg valósakat) nem tudok szolgáltatni én is csak több (kicsit eltérő, ez megerősíti valóságtartalmát nem gyengíti) cikkben olvastam ilyeneket

ne keverjük ide a floppyt. azt csak a apró kisebbség használta. a HUP olvasók között persze ez többséget jelent, de ennek nincs hatása a világpiacra. egyáltalán miért vennének a népek mostanában floppylemezeket?
ősi szövegszerkesztő programjaikat akarják futtatni onnan?
már régen áttértek újabb programokra.
ősi Commodore játékokkal akarnak nosztalgiázni?
már régen elfelejtették őket sajnos:( persze vannak sokan akik nem. nekik megjelent egy C64 DTV újrakiadás játékokkal egyben. illetve sokan vice emulátort használják, és letöltök a C64 floppy imageket. a legtöbb C64 játék kiadója már régen megdöglött, így gyakorlatilag nem számít warezolásnak sem ezek letöltése.

sem zene, sem film nem jelent meg floppyn, érthető okokból.
a zene és film viszont örök. 20 éves játékkal csak kevesen játszanak, de 20 éves filmeket ma is tömegek néznek. 20 éves zenéket tömegek hallgatnak, 50+ éves éves zenéket is.
a zene és film miatt nem fognak kihalni a CDk és utódaik, nem a rajtuk megjelent programok miatt.
SD kártyán nem jelennek meg albumok. pedig az SDA nagyon szerette volna, de nem jött össze nekik. így Magyarországon a netbook tulajok warezolnak és úgy hallgatnak zenét. de ennek nincs olyan világpiaci hatása, ami a CD/DVD/Bluray kihalásához vezetne. másrészt, nálunk szerencsésebb történelmi fejlődésű országokban, netbookot csak 2ik/3ik computernek vesznek, desktop és/vagy notebook mellé. egyébként is rendes asztali lejátszóról videóznak nagy LCDtvn és nem notebookon, pláne nem netbookon.
a MacBook Airhez van usb DVD, plusz nem véletlenül képes arra az Air, hogy wifi kapcsolattal el tudja érni közvetlenül másik PC DVD drive egységét. OSXet is így lehet telepíteni/upgradelni rajta.

ha gondolod indíthatnál egy szavazást mondjuk húsz év múlva lesz-e olyan nehéz olvasni egy cd-t* mint ma egy kisflopit :)

(*: csak mert annyira tetszik neked hogy az újabb olvasók a régebbiekkel kompatibilisek:) )

ps: és igen bakelitlemezt is lehet, csak azért nem olyan egyszerű, ha arra gondolsz hogy a zenekiadók nem fogják hagyni hogy ne történjen ez meg

most. de most sem mostról írtam hanem húsz év múlváról, illetve te is az egész témát hosszútávú adattárolásról indítottad

gondolkodtam (mert komolyan gondoltam a szavazást, talán többség meggyőzőbb, én meg azért nem indítom mert úriember biztosra ne fogad alapon) hogy 10, 20 v 30 évet írjak, tekintve hogy már 30 éves a cd, tisztességes számnak gondoltam a 20-t, az is idő előtti nyugdíjazás már :)


ne keverjük ide a floppyt. azt csak a apró kisebbség használta.

Ezt ugye nem gondoltad komolyan? 90-es években az egyetlen használható, megfizethető cserélhető adathordozó volt.
Nem hiszem, hogy a CD/DVD ütötte ki, hanem az flash memória.
Persze, értelek, alulról kompatibilis ez a vonal most még. De 30-40 évre előrelátni... Szerintem ezért nem érdemes azzal foglalkozni, hogy hány évig lesz olvasható adott DVD formátum, úgysem azzal fogod tárolni az adataidat. Gondolj bele: ha van most 10 db. CD lemezes mentésed, nem ésszerűbb kb. 2 DVD-re rárakni? Már úgy költségalapon gondolkozva is.

a 80as években és a 90es legelején volt csak "egyetlen" a floppy. Commodore 64ből 17millió darabot adtak el összesen, ami hatalmas siker volt akkoriban. de mennyi PCt is adnak el most egyetlen és alatt? plusz mennyi asztali DVD lejátszót?
94ben már keményen ment a CDírósdni, és gyorsan terjedt mert olcsóbb volt 3ezerért kiíratni 650Mbot CDre, mint venni 400db floppyt:)
a tömegek semmiféle computert nem használtak. CD lejátszók viszont nagyságrenddel nagyobb mennyiségben elterjedtebbek voltak. mint írtam, a többség zenét hallgat és filmet néz. erre a floppy SOHA nem volt alkalmas.

"hol van most a vhs kazetta?"
megtalálod őket a hipermarketek polcain, a hozzájuk való VHS lejátszókkal együtt.

a C64 30perces szalagjaira ~100kb adat fért el. hol van ez a nagyvállalati szalagos tárolástól?! nemcsak a mostanitól, hanem az akkoritól is?
turbókkal persze ráfért azokra akár 1Mb is, de akkor már nem beszélhetünk adatbiztonságról, így a nagyvállalati összehasonlítás még annyira nem áll meg. egyébként a 1Mb is igen kevés.
plusz hogy a francba raktál zenét C64el kazettára. volt pár digitalizált 20másodperces "csoda", rettenetes hanggal. ezért a C64+kazetta példád erősen sántít.

belegondoltam, igazad van, a harmincéves magnószalagot is lehet ma visszahallgatni, konkrétan elég nehéz volt hozzá lejátszót szerezni (nem a ma is kapható kazetta), majd valós időben a soknapos anyagot bedigitalizálni, de tényleg házilag is sikerült

a cd-vel és tsival sem lesz gond lesz majd hozzá olvasó, kivéve ami indokkal kezdtem, az anyagminőséggel _lesznek_ gondok

technológiák jönnek-mennek, van ami hosszabb ideig bírja, pl az emberi dns vagy a 4évente újraírás technológiája, ezek a mi 30 éves hosszútávú értelmezésünkbe bőven belefér, a cd az anyagminőségének otthoni ellenőrizhetetlensége (nagyvállalat kérhet másik nagyvállalattól egy megbízhatóbb gyártmányt, otthon csak a bolt polcáról tudsz levenni, tippelni sem tudjuk hogy ez most a 1 vagy 20 éves minőségmegérzésű, lsd nist mérései) miatt semmiképp, azaz nekem teljesen mindegy hogy dvd-ram vagy cd-r inkább újraírom, akkor meg mer a kényelem számít szóval inkább vinyó (kombinálva más technikákkal, pl több példányban)

( agolon | 2010. 02. 09., k – 15:36 )

DVD.* és 30 év? Sírvaröhögős szmájli.

szerk: őstopik :D
__________________________________
2e845cb4c3a5b5bd6508455b1739a8a2

DVD Ram
Advantages
Long life — without physical damage, data is retained for an estimated 30 years. For this reason, it has uses in archival storage.

de biztosan neked van igazad és a Wikipedia tudja rosszul, és a hivatkozott FujiFilm is nyilvánvalóan téved:) végülis mit tudhatnak ők az optikai adattároló technikákról, pláne a HUP hivatalos szakértő és megmondóembereihez képest:D

esetleg konkrét tesztek?
ami nekem otthon van újraírható pár darab, különböző márkájú, mind 1-4 év után használhatatlanok lettek
(nem voltak rosszul tárolva, max 1-10-szer voltak újraírva)

(az egyszer írhatóak egész jók, 10 éves cd-kel sem volt még különösebb gondom)

a DVD RAM és a DVD RW két teljesen eltérő technológia. annyi a közös bennük, hogy mind a kettő újraírható és mind a kettő része a DVD szabványnak.

sok DVD író nem is tud írni DVDram lemezeket csak olvasni tudják. plusz egy DVDram jóval drágább is mint egy DVDrw, nem véletlenül. az igazán elit DVD írók nem tálcásak, hanem képesek arra, hogy fogadják a DVDram cartridgeket. úgy karcoktól is védett a DVDram lemez. de maga a lemez is sokkal megbízhatóbb, mint a többi írható DVD technológia.
nem véletlenül ajánlják a DVDramokat hosszú távú archiválásra.

azért a nagy különbség az adat elrendezésében van (ram, tehát ott vannak azok a jól látható jellemző csíkok, ez adatelérésben és ebből adódóan megbízhatósában is javít)
de hogy anyagában más lenne azt nem találom, (mechanikailag is védve van ugyan de ha jól tároljuk kezeljük akkor nincs különbség)

nálam meg egyedül magára az újraírhatóságra tudtam fogni, tehát arra, ami közös a két lemezben, azaz az anyag "bomlott" el

segítenél?
én csak annyit látok a wikin hogy ugyanúgy fázisváltó a hordozó anyag mindkettőnél és hogy 1k helyett 100k-szor újraírható, ez utóbbi ugyan arra enged következtetni hogy _valószínűleg_ anyagára tényleg jobb megkötések vonatkoznak (de még ez is lehet az anyagon lévő más az adatszerkezet miatt, igen primitíven: senki nem mondta hogy minden bit 1x-van rajta)

az anyagra semmi leírást nem látok, az ecma-330.pdf-et is átfutva csak hibakezelésben látok különbséget (tehát mint várható azt írja le hogyan, mivel lehet olvasni, nem azt hogy miből kell legyen)

tehát amíg meg van az anyag biztos jobb a ram, de ha elkezd "rohadni" egy idő után (a "rohadás" egy fokától) ugyanaz a kettő, tehát egy darabig (30évig???) in is látom hogy jobb

de tesztet nem találtam vagy anyagra vonatkozó előírást

Design

There are three competing technologies for rewritable DVD
DVD
DVD, also known as Digital Versatile Disc or Digital Video Disc,is an optical disc storage media format, and was founded in 1995. Its main uses are video and data storage...

s: DVD-RAM, DVD+RW
DVD+RW
DVD+RW is the name of a standard for optical discs: one of several types of DVD, which hold up to about 4.7 GB per disc and are used for storing films, music or...

and DVD-RW
DVD-RW
A DVD-RW disc is a rewritable optical disc with equal storage capacity to a DVD-R, typically 4.7 GB. The format was developed by Pioneer in November 1999 and has been approved by the DVD Forum...

. DVD-RAM is considered a highly reliable format, as the discs have built-in error control and a defect management system. Therefore, DVD-RAM is perceived to be better than the other DVD technologies for traditional computer usage tasks such as general data storage, backup and archival, though the Mount Rainier Format
Mount Rainier (packet writing)
Mount Rainier is a format for writable optical discs which provides the packet writing and defect management. Its goal is the replacement of the floppy disk...

standard for DVD+/-RW (and CD-R, CD-RW, DVD+/-R) somewhat lessens the DVD-RAM format's perceived advantage.

DVD-RAM has a larger presence in camcorders and set-top boxes than in computers, although the popularity of DVD-RAM in these devices can be explained its being very easily written to and erased, which for example allows extensive in-camera editing.

The on-disc structure of DVD-RAMs is closely related to hard disk
Hard disk
A hard disk drive is a non-volatile storage device that stores digitally encoded data on rapidly rotating platters with magnetic surfaces. Strictly speaking, "drive" refers to the motorized mechanical aspect that is distinct from its medium, such as a tape drive and its tape, or a floppy disk...

and floppy disk
Floppy disk
A floppy disk is a data storage medium that is composed of a disk of thin, flexible magnetic storage medium encased in a square or rectangular plastic shell. Floppy disks are read and written by a floppy disk drive or FDD, the initials of which should not be confused with "fixed disk drive," which...

technology, as it stores data in concentric
Concentric
Concentric objects share the same center, axis or origin with one inside the other. Circles, tubes, cylindrical shafts, disks, and spheres may be concentric to one another...

tracks. DVD-RAMs can be accessed just like a hard or floppy disk and usually without any special software. DVD-RWs and DVD+RWs, on the other hand, store data in one long spiral
Spiral
In mathematics, a spiral is a curve which emanates from a central point, getting progressively farther away as it revolves around the point.-Three-dimensional spirals:...

track and require special packet reading/writing software to read and write data discs. Like magneto-optical (MO) technologies, DVD-RAM has numerous rectangles on the disc surface that define the boundaries of data sectors
Hard sectoring
Hard sectoring in a magnetic or optical data storage device is a form of sectoring which uses a physical mark or hole in the recording medium to reference sector locations....

. However, DVD-RAM is not MO but a phase change medium, similar to CD-RW, DVD-RW, or DVD+RW.

http://www.absoluteastronomy.com/topics/DVD-RAM

nem tudom hogy mit jelent a "teljesen" más technológia nálad

de itt csak ugyanazt látom mint ami eddig is írtam

azaz feltehetően ugyanazon az anyagon van mindkettő, ugyanazzal a lézerrel olvassák, ami eltérés van az a bitek elrendezése, ami több szinten is nagyobb megbízhatóságot/teljesítményt eredményez, kezdve ezektől a sávoktól egészen az egyetlen "albit" kiolvasásnak módszeréig, ezutóbbit már csak az ecma-330-ból látom, de ez sem "lényeges" eltérés a dvd-től, legalábbis nem annyira "lényeges" hogy teljesen más technológiának lehessen nevezni

tehát az adatszervezéséből adóan megbízhatóbb, ami dvd-rw-im tönkrementek ha dvd-ram lettek volna valszeg még mindig tudnám olvasni, de nem azért mert kevésbé rohadna, hanem mert több rohadást tűr el, amivel kezdtem, hogy 1-4 év alatt elromlottak egyáltalán nem arra értettem hogy a ram is gondolom ennyi idő alatt menne tönkre, hanem hogy annyira azért nem biztos az a hosszútáv ram esetében sem, mert ugyanaz az anyag, és _kicsit_ más technológia

copypasted utolsó mondata: "phase change medium, similar to RW" .. hmm, nem sok infó, hogy mennyire megbízhatóbb, csak annyi hogy ugyanaz a technológia a médium.., tehát lényegében annyiban más hogy könnyebben megtalálhatóak rajta a bitek, de ha olyan történik az rw-vel ami miatt nem találná meg, akkor bizony a ram esetében a megtalált bitek helyét fogja csak megtalálni (persze azért ekkor már egy _ici_picit_ nagyobb eséllyel szedi ki onnan)

a lényeg: a dvd-ram és a dvd+r tehát nem rw, gyakorlati összehasonlítására lennék kíváncsi, hosszú távra úgy sem újraírni tesszük el, az rw-im letörlődtek, az egyszerírhatóak még tökéletesek, az rw meg ram pedig szerintem ugyanaz a matéria, csak az utóbbi tovább képes ugyanazt az anyagot olvasni, de az r-nek meg jobb az anyaga mint az rw-nek, azaz ez lenne amit eredetileg írni akartam; gyártók mondjanak amit akarnak, de én igazi tesztet szeretnék :)

még ezt tudom ajánlani, de keress utána teszteknek ha gondolod. mágneses elven működik a merevlemez és a streamer is. archiválásra mégiscsak a streamer ajánlott. phase change technológiában a DVDram megbízható. archiválásnál csak ez az írható DVD formátum jön szóba. nekem számtalan DVDr lemezem ma már nem olvasható, még az összes DVDram lemezem ma is jó, bár ez nem igazi teszt:) tömeges archiválásra nem használtam, csak pár Ram lemezem van, de azok között sok már 10+ éves.

( Arbiter | 2010. 02. 09., k – 16:22 )

Vegyél USB-s IBM RDX drive-ot. Van belőle 160GB-os 384 dolláros nettó listaáron. Ebben benne van a drive és egy 160GB-os szalag is. Veszel mellé még egyet, és megvan a tartalék mentés is. Tudja a szalagos tárolók előnyeit, 160GB elég nagy, ha mégsem elég, elmehetsz egészen 500GB-ig. Aztán 8 évente veszel egy új szalagegységet és átmásolod rá az anyagokat.

Vagy veszel egy LTO-s drive-ot. :)

( _Franko_ v | 2010. 02. 10., sze – 17:00 )

Én hétvégén dobtam ki kettő DVD-RAM lemezt, évente ráeresztek egy badblocks futást, és ötből kettő nem vette az akadályt. Öt-hat évesek lehettek. Szóval DVD-RAM esetén is hasznos az, ha időnként lemented a tartalmát, leellenőrzöd, majd visszaírod. És a lényeg, hogy ne csak egy lemezen legyen az adatod, illetve ne egy időben vett egy fajta lemezen legyen a több példány se.
--
http://wiki.javaforum.hu/confluence-2.10/display/FREEBSD

Egy TDK és egy Panasonic lemez volt, öt éven át több íróban is megfordultak, most a Toshiba laptopom HD-DVD írójában voltak utoljára, havi rendszerességgel mentek rá rsync-el különféle dolgokat. Évente egyszer ráeresztek a lemezekre egy `badblocks -w -v` ellenőrzést, ezen ez a két lemez megbukott.
--
http://wiki.javaforum.hu/confluence-2.10/display/FREEBSD

( skynetpro | 2010. 02. 15., h – 01:23 )

és vajon hol lehet dvd-ramot venni? mert az elektro worldben azt sem tudták, hogy mi az :D
aqua-ban, rufusz-nál sem volt...
nehogy már a tótoktól lehessen csak rendelni. röhej.