Árok Party 2008 szerzemények #2 - avagy Agyament Hardverek #1

A második számú - és legjelentősebb - szerzeményem az idei Árok Partyról egy példány az IDE64-ből, a valaha készült legjobb merevlemez vezérlőkártyából Commodore 64-be. A cucc így néz ki:

És nem is akármilyen IDE64-ről beszélünk - az évek óta várt új 4.1-s revízió első (15 darabos, ha jól rémlik) szériájából származik, amelyet maga a készítő cseh Josef Soucek hozott el a találkozóra. A 4.1 az ötödik publikus revíziója a kártyának. Jelentősebb újításai - amellett, hogy úgy 20%-al gyorsabb mint a korábbiak - például az USB kapcsolat, vagyis képes a C64-et USB eszközként bármilyen USB vezérlővel ellátott eszközre kapcsolni, továbbá, hogy már 3db IDE eszközt kezel (2db IDE és 1db CF kártya csatlakozón át), valamint integrálásra került egy Amiga 1200 ún. "óraport" kompatiblis csatlakozó, amire megint csak mindenféle agyament hardver érhető el az MP3 dekódertől az USB controllerig. Ezek mindegyike megérne egy ilyen blogbejegyzést, magával az óraporttal az élen. De ezt majd máskor. Most vissza az IDE64-hez. Az újdonságokon kívül a régebbi IDE64-eken is és ezen is megtalálható még egy saját busz, ahova szintén elérhető néhány egyedi hardver (pl. ethernet kártya), valamint valós idejű óra, és egy flash ROM, amely alapból a kártya operációs rendszerét tartalmazza. És akkor itt ki is lyukadtunk a szoftver résznél.

Mert ugye, a legjobb hardver sem ér semmit jó szoftver nélkül. Az IDE64-hez nem is akármilyen szoftver jár, mint azt mindjárt képeken is végignézzük. Viszont ami még érdekesebb, hogy a hardverrel szemben a szoftver hazai gyártmány: az IDEDOS névre hallgató remekmű a C64 kedvelők körében egy ideje már fél(?)isten státuszt élvező kóder/programozó, Kajtár Zsolt, alias Soci of Singular Crew munkája, és mellesleg GPLv2 alatt a tökig 6510 assembly forrása is elérhető a projekt honlapjáról. Van még kérdés? Jahogy mit tud? Nos akkor térjünk rá a lényegre...

Először is, mint minden rendes hardver review cikkben, lássuk a tesztkörnyezetet!

A tesztkörnyezet egy gyári állapotú Commodore 128D, 1571 belső FDD, és a fent már vázolt IDE64 v4.1, meg egy 32MB-s CF kártya. (Megjegyzem, a C128D önmagában is megérne egy agyament hardver postot. Slusszpoén, hogy ez a gép az oldalán található kihajtható fogantyú-fülnek köszönhetően egy valódi Commodore portable gép, szöges ellentétben ilyen hogyishívjákokkal...) A háttérben található Amiga 2000, és a benne található TV kártya ezúttal a megjelenítő (és a screenshot-device) szerepét tölti be. (... és megintcsak, ez is remek alany lenne egy agyamenthardveres posthoz, de majd máskor...) És most akkor most már tényleg...

Az IDE64 expansion portba történő bedugásától kezdve a C128 mindíg C64 üzemmódban jelentkezik be. Első bekapcsoláskor egy ilyen képernyő fogad:

... itt megtörténik a kártya inicializációja, majd az eszközök detektálása. Ezután a kép vált, és - apró eltérésekkel - a már megszokott C64 BASIC képernyő fogad:

Innentől a kártya gyakorlatilag használható. A kezdeti lépéseket jó tucatnyi BASIC kiterjesztés, valamint floppy gyorstöltő és monitorprogram teszi kényelmessé. Persze, első használat előtt az IDE egységeinket partícionálni és formázni kell, erre külön utility program létezik, amely kazettáról (hehe), floppyról vagy - esetünkben - USB-n át PC-ről tölthető be. Ezekről elég részletes leírást ad a kiváló minőségű, PDF dokumentáció. Ha nem akarunk formázgatni, PC-n is felmásohatjuk egy FAT32 fájlrendszerű CF kártyára vagy merevlemezre a cuccainkat - az IDE64 olvasni fogja. Akárcsak a CD-inket, amennyiben CD olvasót csatlakoztatunk rá. A kártya átvitele olyan 70-80KByte/sec körül mozog, ami kevésnek tűnik, de vegyük figyelembe, hogy ezzel a sebességgel nagyjából fél másodperc alatt olvashatjuk tele adattal a gép szabad memóriáját...

Az igazán pofaleszakadós cuccok persze mindezeken túl következnek. A kártyának ugyanis többtucatnyi felhasználó által állítgatható opciója, és egy ezekhez tartozó júzerfriendly setupja van. A setupba bármikor a balranyil-RESTORE kombinációval léphetünk be. Aki látott már PC-s BIOS setupot, az tudja kezelni. Íme a tehát setup képernyő főmenüje:

... meggyőző? Nem? Lássuk tovább. Akkor következzen a standard setup képernyő. Itt beállíthatjuk a valós idejű órát, és néhány más, a működéssel kapcsolatos apróságot, például, hogy akarjuk-e a beépített lemez-gyorstöltőt, vagy sem. Felhívnám a figyelmet személyes szívszerelmemre: a C128 billenytyűzet extra gombjait C64 üzemmódban is használhatóvá tévő opcióra... Természetesen a kártya minden beállítást megjegyez (az órát is), amennyiben helyeztünk elemet a kártya hasán található elemtartóba.

Ezután jön a lényeg - az eszközök beállítása. A kártya max. 128GB-ig kezel IDE eszközöket, ami nem tekinthető korlátnak, tekintve hogy a nézés és hallgatásra alkalmas Commodore 64 szoftver, játék, demo és zenetermés kényelmesen elfér egy 1 gigás CF kártyán. Itt felhívnám a figyelmet pl. a szerintem a pimaszság csúcsát képező power management opcióra... :)

A következő képernyőn beállíthatjuk, hogy melyik eszközt milyen számon szeretnénk elérni. Tudjátok, ez az a szám, amit a LOAD után kell írni, hogy vesszőnyolc, vagy vesszőegy, attól függően, hogy floppyról, vagy kazettáról szeretnénk tölteni. IDE64 esetén annyi plusz könnyítés van, hogy megjegyzi az utoljára használt eszközt, így nem kell mindig beírni a számot a LOAD/SAVE és egyéb parancsok után. És ha már a pimaszságnál tartottunk az előbb: felhívnám a figyelmet a PCLink opcióra. Akár az egész PC-nk is látható lehet a C64 oldalon az általunk megadott device number alatt.

Miután magunkhoz tértünk a setup által okozott kellemes sokkból, kezdjük el használni a kártyát. A rugalmasság és egyszerűség mindenhol mellbevágó, különösen ha figyelembe vesszük, hogy alapvetően egy huszonsok éves hardver bővítéséről beszélünk. Természetesen a kibővített DOS pl. könyvtárakat is kezel, nézzünk erre egy példát:

A fenti példában a CF kártyánkon található PLUGINS könyvtárba léptünk be. És hogy minek a pluginjai? ... Nos, az IDE64 itt adja meg a kegyelemdöfést: a ROM-ban ugyanis egy "MAN" névre hallgató - csúnya kifejezéssel élve - Norton Commander klón is található, amellyel a legtöbb műveletet, mint másolás, mozgatás, átnevezés, könyvtárakban mászkálás egyszerűen hotkeyekkel végezhetjük el. A program egyébként pluginelhető, és a fent látható ZIP plugineken kívül pl. text-nézegető, SID lejátszó, képnézegető, floppy-image kiíró, és még sok más egyéb pluginja is van... A programokat pedig egyszerűen a RETURN megnyomásával indíthatjuk. Screenshot!

Összegezném: én már jónéhány elvetemült, indokolatlan, kisszériás, hobbihardvert láttam, de az IDE64 v4.1 még nálam is teljes pofaleszakadást okozott. Egy manapság szóra sem érdemes teljesítményű hardveren látszólag olyan játszi könnyedséggel és meggyőző technikai tudással utasít maga mögé jóval sok mainstream, vagy nagyobb tudásúnak kikiáltott rendszert, hogy az egészen elképesztő. Egy nagyon jó hardver, egészen kiváló, helyenként több mint zseniális, "nagy" rendszereket oktató szinvonalú szoftverrel, aminek a teljes tudását ezzel a review-vel még felszínesen is csak éppen hogy karcolgattuk. (Például van benne egy egyszerű sprite editor is, Soci, ezúton is üzenem, hogy egy nemnormális vagy, de szeretünk!!! :)

Ha értékeléssel kéne zárnom, mint minden hardware reviewt szokás, akkor nálam 10-ből 10 pont. Okkal.

És ha a fenti még mindíg nem lett volna elég, itt az ultimate büntetés a végére: 25fps full motion video, C64-en, IDE64 felhasználásával:

Rush by Singular Crew (a zene szintén IDE64, CD audiotrack).

A fenti wild-demo a Breakpoint 2008 partyn ötödik helyezést ért el, többek között azért csak ötödiket, mert a közönség nagyrésze nem hitte el, hogy tényleg egy C64-en fut, amit lát...