Miért váltottam Debian Sarge-ról Ubuntu 5.10-re?

Címkék

Hosszú-hosszú éveken át voltam lelkes és kitartó Debian GNU/Linux felhasználó.
Akkor kezdődött az egész, amikor a '90-es évek végén elhatároztam, hogy szakítok a Windows világgal, és megpróbálok szabad operációs rendszert használni azokra a feladatokra, amelyeket naponta végzek a számítógéppel. Az első bizonytalan próbálkozások után a Debian-nál maradtam. Ez köszönhető volt annak, hogy rendkívül hatékonyan lehetett használni az akkori disztrókhoz képest (apt-get), de talán annak is, hogy az IRC-n rátaláltam néhány cimborára, akikkel együtt simogatva a rendszert, egymástól tanulva próbáltunk egyre jobban érteni a Linuxhoz.
Abban az időben nem volt ennyi Linux disztribúció. A meghatározó disztrókat egy kéz ujjain meg lehetett számolni: Slackware, SuSE, Mandrake, ... Debian... és itt véget is ért a felsorolás. Néhány kisebb kitérő (SuSE, Mandrake, SuSE) után Debian került a gépeimre, és mostanáig kizárólag az is volt rajtuk... egészen tegnapelőttig.

Mi történt tegnapelőtt, hogy majd egy évtized Debian használat után váltottam?

Tragédia.

Tegnapelőtt este azt vettem észre a notebookomon, hogy bizonyos file-okhoz való hozzáféréskor a rendszer szórja a seek error üzeneteket a syslog-ba. Egyből levágtam, hogy mi a pálya, nem ez volt az első eset... A merevlemezen való badblocks futtatása igazolta a sejtést: az alig fél éves Samsung vinyó a badsector nevű rém áltozatává vált. Fél évvel ezelőtt a korábbi Fujitsu is így járt nálam, úgyhogy nem álltam neki szidni a Samsung felmenőit, mert nem biztos, hogy ők tehetnek a dologról. A notebook a munkaeszközöm, velem van egész nap, és kap is rendesen az autóban (lehet, hogy a mélynyomó sem tesz neki jót? :-), ügyfélnél egyaránt... Szóval badsector... A gépet lekapcsoltam, hogy lehetőleg az adataim ne menjenek teljesen gallyra. Másnap reggel első dolgom volt, hogy vételeztem a raktárból egy új (ugyanolyan típusú és méretű) vinyót, majd nekiálltam a szokásos rendszeráttöltésnek. A dolog rutinmunka, legalább ezerszer csináltam már az évek során. Hosszú évek óta nem telepítettem saját gépemre operációs rendszert. Aki használt Debian-t, az tudja, hogy a rendszer frissítésével éveken keresztül szükségtelen az OS újratelepítése... Ha valami gáz van, vagy éppen kinőttem az aktuális merevlemezt, akkor klónozás, partíciós tábla editálás, resize_reiserfs és már kész is az új rendszer. Fél-egy óra munka, és ismét a régi, jól megszokott környezetben dolgozhatok. De most valami porszem került a gépezetbe... A szokásos klónozás közben valami keresztbe állt a régi lemezemen, és onnantól kezdve már csak egy darab vas és elektronika volt... Abban biztos voltam, hogy az adatokat egyszerűen már nem szedem le róla, viszont a munkaeszköz az munkaeszköz, valamit gyorsan telepíteni kell a gépre. Az otthoni desktop gépemen volt mentés az OS-ről és stuffokról, de egy kicsit régi volt a backup, így elgondolkoztam, hogy érdemes-e azzal nekivágni a jövőnek.
Hogy a döntés még nehezebb legyen, pont aznap jelent meg az Ubuntu 5.10. Az Ubuntu sorsát már az első megjelenésétől figyelemmel kísérem. Többször gondoltam arra, hogy talán érdemes lenne váltani, hiszen már a korábban említett régi cimborák is mind váltottak, egyedül csak ignotus (teh lats Debian hax0r :-) ) maradt a Debian-nal... de eleinte nem nagyon bíztam benne, később meg nem nagyon volt erőm hozzá. A bizalom az idő múlásával egyre jobban kezdett megjönni, és amikor kiderült, hogy Mark Shuttleworth áll a projekt mögött, és ráadásul megalapult az Ubuntu Alapítvány is 10 millió dolláros alaptőkével, akkor már biztos voltam benne, hogy ez egy komoly projekt. Szóval megjelent az 5.10, amelyben a lehető legfrissebb alkotórészek vannak, és aminek következő verziójára azt ígérték a fejlesztők, hogy desktopon 3 évig, szerveren 5 évig lesz támogatott. Mivel Debian gyökerekkel rendelkezik, teljesen kézre fog állni... Kell ennél több?
Gyorsan kellett telepítenem, ezért a megjelenés napján lehúztam az i386 ISO-t, és nekiláttam a telepítésnek. A telepítő nem lehet ismeretlen azoknak, akik Debian-hoz szoktak. Rövid időn belül feltelepült a rendszer, és ott álltam a gdm előtt. Kíváncsi voltam, hogy hogyan boldogul az Ubuntu 5.10 a laptopom hardverével, és én hogyan boldogulok az Ubuntu-val :-)

Amit elvártam az Ubuntu-tól:

- a lehető legteljesebb mértékben támogassa a gépem hardver eszközeit
- működjön együtt a meglevő Wi-Fi hálózatommal, működjön a pppoe
- a desktop legyen átlátható
- a desktopon lássam a rendszer főbb paramétereit (akku állapot, Wi-Fi signal erősség, processzor terheltség, alapvető hálózati, memória és diszk infók)
- működjön a böngésző (legyenek normális fontok, magyar ékezet, stb.)
- legyen rendes hang (rendszerhangok, video, audio lejátszás)
- legyen frambuffer konzol (igaz nem sokat használom, de rosszul vagyok az óriási karakterektől... a vesa éppen megteszi...)
- ne legyen bootsplash, lássam a rendszer bootolás folyamatát
- legyen normális rendszertöltő, tudjam bootolni az Ubuntu mellett a laptopon levő Windows XP-t is
- legyenek meg az alapvető desktop környezetben megszokott programok (GIMP, OOo, IRC kliens, audio és video lejátszók lehetőleg (használatra készen), bőngészőbe Java támogatás és pluginek, a levelezéshez Evolution, stb.)
- a rendszer legyen (a vastól elvárhatóan) gyors
- legyen könnyen frissíthető és legyen könnyű a csomagkezelés
- legyen rendes dokumentáció, legyen egy erős közösség mögötte
- és végül az egészben legyen DEBIAN FEELING :-)

Nézzük mi sikerült:



- a telepítés után az összes általam használt hardver komponens használatra készen állt
- a Wi-Fi egy perces konfigurálás után (essid, key) működik
- a régi Blackbox-om felváltotta a GNOME 2.12.1 (régi GNOME felhasználó vagyok, úgyhogy ez nem probléma)
- a régi jó gkrellm helyett gdesklets szolgáltatja az alapvető rendszerinfókat, ami nem annyira gyors, de legalább lass... eh, rendesen beállítható :-)
- a beépített Mozilla Firefox 1.0.7 teljesen jól működik, nincs szükség arra, hogy magam töltögessem le (fontok jók (kicsit kiegészítettem őket), ékezet elsőre működik)
- a hangrendszerrel a telepítés befejezése óta nem kellett foglalkoznom, működik, teszi a dolgát
- csináltam fb konzolt (egy kis kiegészítés a grub-ba)
- a grub szerkesztésével a bootsplash is eltűnt :-)
- a LILO-t leváltotta a grub, majd megszokom (az OpenSolaris miatt már régebben ismerkedem vele), XP természetesen bootol, a telepítő felismerte a gépen levő XP-t, és automatikusan beállította a grub-ot
- az alapvető programok a telepítéskor felkerülnek (ami nem, azt könnyen telepíthető, lásd: kaktusztea útmutatóját)
- a sebességre nem lehet panaszom, még a ``lomha'' GNOME is szépen teljesít (a gdesklest kicsit fogja, de az eyecandy-t meg kell fizetni :-)
- mivel a rendszerben a Debian csomagkezelője dolgozik, az apt-get-tel mindent pontosan ugyanúgy tudok csinálni, mint a Sarge-ban (természetesen működik)
- az Ubuntu dokumentációja kiváló (legalábbis egyes disztrókhoz képest), néhány lelkes hazánkfia frissítgeti az Ubuntu Kalauzt, a HupWiki-ben egyre több bejegyzés készül, a közösség kialakulóban itthon és a nagyvilágban egyaránt, megalakult a magyar Ubuntu fordítócsapat, stb.
- annak ellenére, hogy egy csecsemőkorban levő disztróról van szó, rendkívül dinamikusan fejlődik, és rendkívül sokat lehet hallani róla (keress rá a Google-ben)
- és végül a DEBIAN FEELING... nekem teljes a Debian érzetem az Ubuntu-t használva (apt-get, rendkívül pontos működés, elenyésző mennyiségű hiba, amely könnyen javítható a régi debianos tapasztalatokkal, mintha otthon lenne az ember :-)

Két napja használom a rendszert, és úgy érzem, hogy maradhat ez a régi Debian helyett. Nem érzem úgy, hogy szakítottam a Debian-nal, inkább úgy, mint az az autó tulajdonos, aki 20 évig használt egy bizonyos márkájú és típusú autót, majd egy szerencsétlen baleset után a régi, javíthatatlan társát lecserélte egy újabb generációjú, ugyanolyan márkájú és típusú autóra. Jelenleg úgy fest, hogy az Ubuntu marad. De azért 100%-ig nem zárom ki, hogy egyszer talán még visszatérek a Debian-hoz :-)

Hozzászólások

Lassan lecsengett a Gentoo topicözön, most lesz helyette Ubuntu...

:twisted:

;)

Szia!

Mindennel egyetértek, amit írtál, nekem is nagyon "bejön" a Breezy, de a korrektség kedvéért:

A 3 / 5 évet majd a következő változatra ígérték.

Sok sikert az Ubuntu-hoz!

Üdv,

Attila

Én is hasonlóan jártam, csak én már a Hoary idejében :) Szerintem az elvárásaid megfogalmazása az összefoglalód különösen értékes része. Nagyjából ez lehet egy felhasználó elvárása egy Free OS-sel szemben. Köszönet érte.

üdv

atya

Egész jól hangzik.

Csak Gnome-os, KDE nincs?

Egyszer en is valtottam (Hoary), jo volt, szep volt, ugyes volt, de voltak neha azert kisebb gubancok, vagy nem is kisebbek, ugyhogy amikor kijott a Sarge, amely szerintem _nagyon_ meggyozore sikerult (amit az ubuntu projectnek is megkoszonhetunk), visszavaltottam.

Es azota BOLDOG vagyok! :) persze lehet hogy baratnot is csereltem..ehe.

Nagyon jó kis cikk! Köszi érte.

Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy 4 géppel is dolgozhatok itthon: egy "szerver", egy desktop és két notebook. Alapvetően a Gentoo Linux-ot favorizálom és két gépemen - a "szerver"-en és a fejlesztői notebook [www.linuxforge.hu]-on - Gentoo fut, de idő hiányában és kellő lustaságból a másik notebook-ra nem volt kedvem felizzadni a Gentoo-t. Válogattam, hogy mit is kellene, és egyik ismerősöm javaslatára kipróbáltam az Ubuntu-t. Nem kellett csalódnom, és desktop környezetbe nehezen tudok jobbat elképzelni. A "szerveren" és a fejlesztői gépen biztos, hogy marad a Gentoo, de az Ubuntu-t én is csak javasolni tudom mindenkinek.

Trey, köszi még1x az írást!

Kb. hasonló cipőben járok. (Annyi különbséggel, hogy amatőrnek vallom magam :)

'97 óta használok debian-t szerver környezetben és 2002 óta desktop-on. Tegnaptól pedig Ubuntu-t desktopon. Valahogy egyszerűbb a telepítése, szinte minden ment elsőre (az nv kártyával kicsit játszani kellett, de itt a forum és a wiki segített....)

Szerver oldalon nem váltok, ott marad a Debian.

Nálad trey?

Misi

ui.: ma voltunk asszonnyal Győrben, gondoltam rád ;) nagyon szép város, még soha nem jártam arra. Óriási ötlet a belváros sétálóutcává alakítása....

Hát ez remek és a winxp-t mire váltottad? =))

> Szerver oldalon nem váltok, ott marad a Debian.

Egyelore nem. De ahogy nezem az Ubuntu-sok ragyurnak a szerverre is. Es az 5 ev szupport jol hangzik.

> ma voltunk asszonnyal Győrben, gondoltam rád ;)

Az asszonnyal voltal, es kozben ram gondoltal? Te kis hamis ;-)

trey@alderaan:~$ cat /etc/locale.gen

en_US ISO-8859-1

hu_HU ISO-8859-2

Ez volt az elso amit atallitottam. Sot azt hiszem, hogy igy telepitettem :-) Az en szervezetem meg nincs felkeszulve az UTF-8-ra. Biztos hogy jo, de egyelore meg en jol meg vagyok a regivel...

A meghatározó disztrókat egy kéz ujjain meg lehetett számolni: Slackware, SuSE, Mandrake, ... Debian... és itt véget is ért a felsorolás.

Azért még legalább a RedHAT-nek rá kellett volna férnie az egy kéz ujjaira. Már csak azért is, mert mind a Mandrake, mind a SuSE a kezdetekben abból építkezett, de önállóan is jó kis disztró.

Amúgy én is fontolgattam már egy ideje az UBUNTU kipróbálását, most meg is fogom tenni.

A koreinkben nem volt meghatarozo. Errefele nem nagyon nyomtak, legalabbis abban a kozegben, ahol en mozogtam. Abban igazad van, hogy a Red Hat meghatarozo volt, de csak addig, mig a Mandrake meg nem jelent. Ahogy megjelent, elterjedt Europaban, es nepszerubb lett, mint a Red Hat. Amerikaban persze biztos mas volt a helyzet....

Miota mondom hogy a debian *****? heh?

b4rm0k.

Lehet, hogy nem is olyan sokára (úgy 5-8 év múlva) majd olvasunk egy olyan cikket a tolladból, hogy miért váltottam az UBUNTU-t SuSE-ra. (vagy rosszabb esetben Windows 2010-re). :-))))))

Csak 2 megjegyzes:

- a 90-es evek vege nem egy evtizede volt...

- ha kiprobaltad volna a slackware-t is, akkor most nem akarnal debian feelinget se ubuntut :)

A'rpi

sütsz.

általában ha tudom valaki ismerősről, hogy hol lakik, akkor eszembe jut, ha arra járok. nem szarok a világra, mint egyesek, de végülis gondolom ez téged nem igazán érdekel...

és gondolom az sem véletlen, hogy ez jutott eszedbe a dologról :) gondolom így érsz el dolgokat. néha mossál szájat....

Akkor most lássuk ugyanezt production szerveren! :))))))

> Akkor most lássuk ugyanezt production szerveren! :))))))

Én használok néhány serveren Ubuntut, Warty, Hoary vegyesen. Többnyire
csak mail, vírus, spamfilter, webmail funkciói vannak, de pl. van
webserver, adatbázis-server is köztük. Mindegyik megy gond nélkül.

Amióta kijött a Sarge, inkább azt teszek serverre, de lehet, hogy ha még
egyszer ilyen régi lesz a Debian, vissza fogok térni serverszinten is az
Ubuntura.

--
--- Friczy ---
'Death is not a bug, it's a feature'

Én most tervezem kipróbálni az Ubuntut szerveren. Sarge-ra váltanék, de nagyobbat ugrok, mert kíváncsi vagyok.

Ha lesz valami gáz, írok róla... Persze ott lesz a hidegvas váltás lehetősége, tíz perc kiesés max, majd meglátjuk. Nekem stabilnak tűnik és parázásnak a "sid nem jó szerverre" dolog. Kiderül.

> a 90-es evek vege nem egy evtizede volt...

Hat '97 volt, most meg lassan 2006 lesz.... hm. Igazad van, csak kb. 9 ev. Akkor ugy kellett volna irnom, hogy fel evtizede meg 4 eve. Bocs. :-)

> ha kiprobaltad volna a slackware-t is, akkor most nem akarnal debian feelinget se ubuntut :)

Ki tudja? Meglehet.

A Sarge nagyon suxx amd64-en. Gondoltam nagy naívani, hogy felteszem, majd netes frissítés meg minden utána. Ehhez képest a hálókártyát nem látta, csak a win32fo$ xp. Tiszta szívás.

Ja, az asztali gépemet december óta nem frissítettem, azon 2.6.9-es kernel van (azóta nem sokszor indult el), a júniusi sarge-ban meg 2.6.8....

De megoldottam: 2.6.13-as gentoos kernelt feltettem, és azzal ment :P

Nálunk az irodában 6-an vagyunk 5 ubuntus és én egyedül Debianos, de még egyszer sem éreztem, hogy váltanom kéne sőt. A cups sokszori állítgatása után, mivel nem bírtuk elérhetővé tenni más gépről az adott ubuntuban futó cupsot mert a grafikus ketyere mindig széttúrta a cupsd.conf-ot, kézzel megeditáltam aztán működött. És még volt néhány ilyen eset.

És azt nagyon nem szabad elfelejteni, hogyha nincs a Debian akkor nincs ubuntu sem.

NW

1999-volt. A NATO nagyban bombazta a 4-km-re levo repteret, olykor felre is trefalt, igy par parasztnak kevesebb munkaja volt a foldon.

Ejszaka nem volt aram, ugy hogy csak nappal lehetett dolgozni a gepen. RH 6.2 utan kezem koze kerult egy Debian potato. Fel is tettem. Szerintem szerelem elso latasra volt, non user frendly kornyezet, mindent kezzel kellett csinalni, olvasni doksikat amik rajta voltak a CD-n (akkorijaban csak a hadseregnel tudtam Internethez jutni, es nem voltam boldog ha naluk voltam).

Rengeteg szivasom volt debiannal. Ami csak rosszul mukodhetett az rosszul is mukodott. X-et alig a falig tudtam bekonfigolni, akkor a felbontas volt *****, utanna a hang nem ment rendessen (Opti 931), stb.

2000 elejen vettem egy ext US Robotics modemet. Termeszetessen a szerb telekomunikacoik a beka segge alatt voltak (evente egy par mezogazdasz felekezi az optikai kabeleket Szabadka tajekan), es hat persze a telefonkoszpontok is meg a lampas idoszakbol voltak, igy hat a pulse dialing volt a meno. Persze a manokban is felre volt dokumentalva az egesz (nem ATDP, hanem a tel szam elott kellett tenni egy kis p betut), szoptam is vele 4-5 honapon at, de megoldottam. Utanna mar volt net, ami 1200 bit/s (igen, jol olvasod).

Egyre jobban kezdett erdekelni a dolog, elkeztem jatszani apacheval, PostgreSQL, persze semmi sem ment elsore, de azert a RTFM sokat segitett.

Ki jott a Woody. Szaladtam szerteszet a faluban, keresve valakit, aki magyarorszagbol hozna nekem, talaltam is egy sracot, HU-ban megrendelte (vgy trey vagy bra kuldte ki, nem emlekszem ra). Sirtam oromomben.

Elaso munkahelyem egy kis ISP volt. Ujra szopas a Cyclade Linux RAS-al es a radiussal, vili sokat segitett, de vegen egy olasz rendszergazda volt aki ravezetett a hibara.

Mostani munkahelyemen is debian megy, minden gepen. van par FBSD, ait csak ugy tesztelgetes gyanant hasznalom, nagyobb feladatai nincsennek.

Ujjonnabban a RIP2-vel szopok, de majd megoldom.

Mindanyian kulombozunk, valakinek van turelme es ideje (tobb ideje) olvasgatni ez keresgetni a problema kulcsat, valaki meg csak gyorsan akar egy stabil, mukodokepes es gyor rendszert. En a leheto legnehezebb modszert valasztottam tanulasra, az meg a sajat boromon valo szenvedes, de ha jobban belegondolok, igy 6 ev utan, ha nem lett volna anyi szenvedes a modem configgal, meg mindennel, ma nem lennek tobb mint egy egeres user.

TRey lepeset megertem, kiprbaltam en is othon Ubuntut. Gyors, stabil, nincs sok szevdese a config korul, es olyan usereknek, akiknek nincs idejuk googlen keresni napokon at, hogy hogyan jojjek be a WiFi kartyajukat vagy ATi vezerlojuket, mert elfoglaltak, azok szamara az ubuntu tokeletes dolog. Akik meg ugy tanulnak mint en (remelem nincs sok ilyen) azok meg maradnak debianon.

Nem kell egy nonek a legszebnek lennie a vilagon, nem kell hogy szuk csipoje legyen es hatalmas csocsei ahhoz, hogy megtalald benne az eleted masik reszet. Debiannal is ugy van ez. O nem nem egy csodaszep no, nem vesz fel uj ruhat minden hetvegen, de megis ad valamit, amit nem lehet leirni egy par szoban ...

> Nálunk az irodában 6-an vagyunk 5 ubuntus és én egyedül Debianos, de még egyszer sem éreztem, hogy váltanom kéne sőt. A cups sokszori állítgatása után, mivel nem bírtuk elérhetővé tenni más gépről az adott ubuntuban futó cupsot mert a grafikus ketyere mindig széttúrta a cupsd.conf-ot, kézzel megeditáltam aztán működött. És még volt néhány ilyen eset.

A nyomtatast meg nem probaltam ki, de ki fogom. A konfigot Ubuntu alatt is kezzel piszkalom, ugyhogy nem hiszem, hogy ez problema lesz :-) Ha igen, akkor nem lesz hosszu eletu nalam.

> És azt nagyon nem szabad elfelejteni, hogyha nincs a Debian akkor nincs ubuntu sem.

Ez igy van.

Remeltem, hogy nem szolsz hozza, aki ilyen, azon nem tudsz valtoztatni, max magad alazod meg.. persze tudom bosszant, de nem kell. Halistennek mersekelt reakcio volt..

Kedves, Arpi barki hasznalhat olyan disztribet ami csak tetszik neki, nekem szerencsem volt rengeteg disztribet vegigprobalnom, egyik sem jott be tokeletesen, de a hozzam legkozelebb allo a debian, amit sajat kiegeszitesekkel ellatok. Talan az elsodleges indok az, hogy az adminisztralt gepeken ez az a disztrib amivel meg tudom oldani, hogy minimalis idobefektetessel szinkronba tartsam a szoftvereket a gepeken. Desktop kornyezetben meg azert hasznalom, mert nincs kedvem massal szorakozni, es nem mellesleg nem erek ra tokolni mostanaban heteket a sajat gepeim izelgetesevel, igy a debian alap tokeletesen megfelel nekem. Es errol Trey-nek ezzel a cikkevel sem sikerult lebeszelnie. Neked miert esik nehezedre az, hogy Trey leirta milyen tapasztalata van az Ubuntuval?

Az meg, hogy belekotsz masba mint a szu a faba, attol a te eleted (sajnos) nem lesz jobb.

Köszi. Így már értem: "A földön fetrengve röhögni (seggel felfelé :)" és/vagy "a földet verni a röhögéstől"

Ez a k****t angol. Oroszul meg hiába tanultam, senki sem ír ide orosz rövidítéseket.

(Amúgy a humorhoz van affinitásom. Egyszer egy internetes Torgyán interjúan (még az Orbánék ciklusának vége felé) megkérdeztem a Józsi bácsit, hogy: "Elnök Úr! Ez a harmadik parlamenti ciklus, és ezidáig Ön kétszer volt kormányon és háromszor ellenzékben. Mondja, hogy bírja ezt az iramot?" Szegénykém majd le esett a székről.)

"A Sarge nagyon suxx amd64-en."

Én 10 hónapja használok AMD64-es Sarge-ot... Semmi sux nincs vele.

"Ehhez képest a hálókártyát nem látta, "

Alapból nekem sem :D, ott volt egy kis *****ás valóban. Átmenetileg beletoltam egy intel kártyát, aztán kernelfrissítés után már ment az alap hálókártya is.

"a júniusi sarge-ban meg 2.6.8...."

A kernel.org-on meg 2.6.13.x...

"De megoldottam: 2.6.13-as gentoos kernelt feltettem, és azzal ment :P"

Nekem első dolgom, hogy telepítés után új kernelt forgatok. Te miért nem így csinálod? Abba azt raksz bele, amit akarsz... OK, hogy valaki nem szeret kernelt forgatni, de aki Debiánt használ, az nehogy már ne tudjon kernelt is forgatni hozzá. :D

Szal konkrétan miért sux az amd64-es Sarge? :D

Furcsa egybeeses... teljesen olyan mintha en irtam volna ezt a cikket, teljesen ugyanez jatszodott le velem is. Notebook vinyo meghalt, uj vinyora gyorsan kellett rendszer, nem ertem ra vele szorakozni, masnap Ubuntu kijott, felrak, minden kanyar nelkul mukodik. Suspend/resume, az osszes hardware, stb.

Egy kulonbseg van a Trey altal leirtakhoz kepest, hogy nalam Gentoo -> Ubuntu valtas volt.

Első dolgom új kernelt fordítani (hacsak nem SuSE Linuxot használok az adott gépen). No de a dvd-n nem volt fenn újabb kernel, csak olyan, amiben nem volt benne az a modul, ami nekem kellett volna.

Eleve utálom a debiant, ez még egy rossz pont.

A következő kettő pl nem mindig egyezik:

apt-cache search akarmi | wc -l

apt-cache search akarmi | grep akarmi | wc -l

minden sz*rt kiír, csak hogy nehezebb legyen megtalálni, amit keresek (már ha sikerül az 5-6 oldalnyi kimenetben megtalálni)

pl az x-et csak manuálisan lehetett rendesen beállítani...

Ráadásul: amikor frissítem vagy új csomagokat telepítek, akkor feltesz egy rakat idétlen kérdést, aminél nem is tudom, mit kellene válaszolnom, mert az adott szoftverhez épp nem értek (de döntsek, ahelyt, hogy alapértelmezetten lenne vmi, és ha akarom, utólag bekonfigolom) .

azert ad mast a ket parancs, mert a search a "long description" reszben is keresi a regexppel, de csak a nevet+ short description-t irja ki.

$ apt-cache show squid

...

Description: Internet Object Cache (WWW proxy cache)

This is the Squid Internet Object Cache developed by the National

Laboratory for Applied Networking Research (NLANR) and Internet

volunteers. This software is freely available for anyone to use. The

Squid home page is http://www.squid-cache.org/

$ apt-cache search Applied.*Networking

squid - Internet Object Cache (WWW proxy cache)

squid-common - Internet Object Cache (WWW proxy cache) - common file

$


amugy use man :-D

A legelső diszto a slackware volt, aztan nemsokkal később elindult a debian is. A RedHat kicsit később lépet a színpadra, mint az első fizetős disztro. Egész sokáig e hármas volt a fejlődés meghatározó ereje. A piros kalap népszerűségének megoszlását szerintem nem a kontinensek szelektálták, hanem a válalkozói kedv. "Hajlandó vagyok e fizetni a kényelemért, hogy egy komoly támogatással rendelkező rendszert választok, vagy megcsinálok mindent saját erőből full-free rendszerrel" (slackware v. debian). Nem volt több alternatíva, és hát a debiánnál jóval könnyebb volt a csomagbeszerzés/telepítés. Aztán a SUSE volt az első aki a RedHat útjára lépett. A Mandrake pedig a SUSE-t próbálta meg jobbítani, nem a RedHat-ot. Látszik ez a legelső Mandrake verziószámozásából is: u.a. mint a korabeli SUSE. Lehet, hogy e kettő népszerűbb lett, mint a RedHAt a kezdő felhasználók desktop rendszereként, de akik a megjelenésükkor ReHat szervert üzemeltettek, aligha váltották szerverüket SUSE-re, vagy Mandrakere.

Szerintem minden "kezdő" / és magát profinak valló ;-) / "Linuxosnak" olvasni kellene ezt a tökéletes összefoglaló ismertetést! Köszönöm.

"A pénz jobb mint a szegénység, legalábbis anyagi szempontból." Woody Allen