Egy nanométer vastag CPU

Arra azért gondosan figyeltek, nehogy április 1-jén adják ki a cikket. :)

szép-szép, de otthonra nem kéne :D

Vannak jó videók, ahol bemutatják a ryzen procik generációinak belső felépítését, csak hogy legyen elképzelés, mennyire komplexek a ma használt processzorok belülről.
https://www.youtube.com/watch?v=bPLKa4crk8A

Nagyobb órajelnél már számítanak a távolságok, nem mindegy, milyen messze vannak a komponensek, az áramellátásnál is számít. Tehát inkább egymásra pakolnak több rétegben komponenseket, nemhogy még jobban szétrakják 2d-ben. A nand chipeknél is az egymásra pakolás a menő mostanában.

A hírbéli demó proci inkább olyan irányban lehet hasznos, ha lassú, de nagyon energiatakarékos mikrokontrollert akarnak építeni. Nem olvastam jobban utána, hogyan készült az a proci, de tippre olyan elektronmikroszkóppal, ami tud atomokat rakosgatni is, azzal össze tudhatnak rakni egy-egy demó példányt. 
Ja, hogy csak a vastagság annyi, úgy az lehet benne pláne, hogy képesek létrehozni a réteget és nem szilícium alapú.

Na közben csak rákerestem
That said, they don't expect this technology to replace silicon; instead, they view it as potentially filling some niche needs, like ultra-low-power processing for simple sensors. 
https://arstechnica.com/science/2025/04/researchers-build-a-risc-v-proc…
 

Félreérted. Nem a CPU egy atom vastag, hanem a CPU-t alkotó tranzisztorokat felépítő rétegek egy atom vastagok.

Kutatásnak jó, de azért vannak komoly limitációk (kiemelés tőlem): "They used the longest path through the chip to determine the delay they had to account for, which set an upper limit on clock speed in the kilohertz range"

Ahogy írják is: "They don't expect this technology to replace silicon; instead, they view it as potentially filling some niche needs, like ultra-low-power processing for simple sensors."

Az nem lehet, hogy mint már annyiszor, mesélnek valami szépet? Volt már rá példa, persze nem szolgálok linkkel.

Csak hogy ne mondjátok, hogy nem értek a processzor tervezéshez IS, szeretnék egy szakmai hozzászólással szolgálni, amiben hivatalosan kérném a cím megváltoztatását tényszerű hiba okán: "Egy nanométer vastag CPU" -ról "Egy nanométer vékony CPU" -ra. Köszönöm és szívesen. :-)

Az a TSMC 2nm a valóságban nem 2nm, inkább olyan 10-14nm körül. Ez a 2 nm csak marketingszám, minden új gyártástechnológiánál elosztják az előző számát négyzetgyök kettővel, és úgy kapnak egy új marketingszámot.

Ez az 1nm érdekesnek hangzik, de csak 32 bites, meg valószínű teljesítményben nem veszi fel a versenyt a mostani x86_64-es és M1-M4-es csodákkal, de fogyasztásban csúnyán verheti őket. Fantázia mindenképp van benne.

Szerintem a mérnöki vívmányokat legalább három tengelyen lehet megítélni.

Az első, és a legkönnyebben felfogható, hogy mennyire hasznos azonnal. Mondjuk amikor kitalálták a kereket, és rárakták az első talicskára, akkor az egyből el tudott vinni akkor súlyt amit egy ember addig nem, így a kerék egyből bebizonyította, hogy hasznos cucc.

A második tengely az az, hogy mi fog ráépülni egy évszázad múlva. Az anyagtudomány tipikusan ilyen, a legfeketébb fekete anyag feltalálása keveseket izgat fel azonnal, de pár évtized múlva hozzásegíthet egy teljesen új tudományáághoz. Mondjuk az első félvezető önmagában csupán egy érdekes játék volt, cirka annyi azonnali haszonnal mint ez marha vékony áramkör, de aztán látjuk, hogy a félvezető technológia hova vezetett, mekkorát robbant.

A harmadik tengely a zsenialitási faktor. Például Gaudi amikor számítógép nélkül tervezte meg a Sagrada Familia templom statikáját, amiben az a kihívás, hogy ez még ma is képtelenség, mert annyi számítás kell hozzá, hogy az számítógép nélkül nem menne. Gaudi ezért feltalálta a negatív modellt, és egy szoba plafonjára rögzített kötelekkel modellezte a gravitációval azokat az íveket, amelyek a csak húzóerőt elbíró kötelek helyett a csak nyomóerőt elbíró kő oszlopok esetén egyensúlyban lesznek. Ez sem hat meg egy átlagembert, pedig ez olyan zseniális ötlet, hogy... Hát, hogy konkrétan egy katedrálist állítanak neki. :-)

Ezt az egy atomos találmányt, fejlesztést egyszerűen nem ér aszerint megítélni, hogy holnapra nem lesz belőle egy Rizen 7. Nem. Ez egy ötlet, és esetleg egy irány, amerre el lehet indulni. Az pedig, hogy egy ilyen "haszontalan" dologra pénzt és energiát áldozott Kína, az jól mutatja, hogy az a narráció, hogy ők csak másolni tudnak, az nem mostantól nem igaz, hanem már nagyon rég óta kamu duma. A Nyugat nagyon szeretné, hogy Kína csak kullogjon a nyugati technológia után, de be kell látniuk, hogy ez nagyon nincs így, a nyugati világak össze kell kapni magát, ha utol akarja érni Kínát.